Levéltári Közlemények, 34. (1963)
Levéltári Közlemények, 34. (1963) 2. - Bónis György: A kúriai irodák munkája a XIV. és XV. században / 197–246. o.
A kúriai irodák munkája a XIV. és XV. században 231 nincs többé külön kúriája". Az oklevelek az 1370—80-as években a jegyzőket „curie nostre (vestre) nótárius" néven említik aszerint, hogy a nádor, vagy a jelentéstevő hiteleshely adja ki azokat. A nádornak tehát továbbra is volt külön kúriája, csakhogy ez a királyi udvarban, a presentia regiától (az országbíró jelenlététől) elkülönítve, önálló segédszemélyzettel működött. 280 Elvben magának a nagybírónak is állandóan a kúriában kellett tartózkodnia, legalábbis ennek — és Budavár őrzésének — költségei fejében járt neki az 1420-as években évi 6840 arany forint a királytól. 281 Az udvarban nyílt arra is lehetőség, hogy pecsétek hiányában más főméltóságokét alkalmazhassa a nádori iroda és viszont. Az országbíró irodájának nyomait a XIII. századig követhetjük vissza. Más helyütt fejtjük ki, hogy ez a kancellária volt a magyar hivatásos jogászság igazi központja, a szokásjogi tradíció őre. Jegyzőit a XIV. század derekán kétféleképpen említették; Gereki Pétert pl. 1358-ban „curie regié (nostre) notarius"-nak, Pacsali Éenedeket pedig ugyanakkor „nótárius iudicis curie regié (nostre)"-nek nevezték. 282 Ez azonban nem jelentett kétféle státust. így Szepesi Jakab címzése 1351-ben országbírói, három év. múlva királyi kúriai jegyző, 283 vagy későbbi példát véve (Szentandrási) Pál deákot kúriai nótáriusnak mondják, de a következő évben az országbíró „noster nótárius" kifejezéssel illeti, a Mária királynőhöz címzett jelentés viszont „curie vestre notarius"-nak nevezi. 284 A már említett Tapazi László mester a századfordulón királyi oklevélben „kúriánk jegyzője", hiteleshelyi jelentésben az országbíróé. 285 Ezek a — még szaporítható — példák a két kifejezés azonos jelentésére utalnak, az országbíró vezetése alatt álló központi bíróság alkalmazottaira. Az ingadozás onnan származik, hogy az oklevelek hol a jogi, hol a tényleges helyzetet tartják szem előtt. A nagy és titkos kancellária embereit sohasem ezen a néven említik, hanem „nótárius domini regis", „nótárius noster" vagy „nótárius aule nostre" kifejezésekkel. 286 Míg az országbírói iroda életében a további évtizedek során — itt nem részletezhető — gyarapodás és a személyzetnek bizonyos állandósulása figyelhető megj az Anjouk uralmának végén kibontakozó specialis presentia regia bíróságának irodája éppen a stabilitást nélkülözi. A bíróság kialakulását illetően Kumorovitz alapvető tanulmányára utalva 287 csak emlékeztetünk rá, hogy a kancellár vezetése alatt álló különös jelenlét ügyeit hosszú időn át egy vicesgerens vagy difjinitor, a rejtélyes Jakab mester vitte (1395—1428), aki a XV. század elejétől kezdve egyben a királyi ügyigazgató feladatait is ellátta. A ren280 Pl. 1372: nótárius curie palatini, Dl. 5984, idézi Nyers i. m. 35. 1. 6. jz.; 1373: Eánffv okit. I. k. 523. 1., Zichy okmt. III. k. 514. 1.; 1374: uo. 527, 531, 548—549. 1.;' 1376: Nyers i. m. 21. 1. 4. jz.; 1377: Zichy okmt. IV. k. 13, 1.; 1383: Fejér X/l. k. 103. 1.; 1384: uo. 165. 1. 281 Ekkora összeg fejében kötötte le Zsigmond Komárom várát és uradalmát 1422-ben Garai Miklós nádornak. . . pro salario et expensis personalis et continue residencie sue per eum in curia nostra faciende, necnon conservacione et custodia castri nostri Budensis, Dl. 87960. 282 Gereki: Anjouk, okmt.' VII. k. 34, 162. 1., Regnum VI. (1944—46) évf. 42. 1.; Pacsali: Anjouk, okmt. VII. k. 172. 1. , 283 1351: Anjouk, okmt. V. k. 458. 1.; 1354: uo. VI. k. 179. 1. 284 1383: M. Tört. Tár II. k. 197. 1.; 1384: Fejér XI/1. k. 196, 197. 1. 285 1398: Zichy okmt. V. k. 74. 1.; 1399: uo. 103. 1. 286 Pl. 1319: Ortvay: Temes m. okit. 14. 1.; 1324: Anjouk, okmt. II. k. 120. L; 1328: . uo. 360. 1.; 1341: Ortvay i. m. 70. 1. 287 L. 166. jegyzet.
