Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 1. - Oltvai Ferenc: Szeged közigazgatása a város felszabadulásától az ország felszabadulásáig, 1944. október 11.–1945. április 4. : első közlemény / 71–97. o.

•90 Oltvat Ferenc raknak, üzemeknek megindítását, hitel- és nyersanyagellátásukat. Üzemvezetők kinevezésére tettek javaslatot. Irányították az elhagyott birtokokat, elsősorban az Állami Börtön Nagyfai Gazdaságát. Szabályozták a városi vámilletékeket, határoztak az ipari árucikkek és az élelmiszerek behozataláról és kiviteléről. Foglalkoztak a paprika forgalomba hozásával és a kompenzációs alapon folyó csereüzletek megkötésével. A határozatokat a polgármester adta ugyan ki, de a gazdasági ügyeket illető javaslatokat a gazdasági bizottság tette és azokat később a tanács is megvitatta. Az adott helyzetben a tanács közvetlen gazdasági szervező funkciót láthatott el a gazdasági bizottság útján.

110 Már 1944. november 28-án megkezdte ui. működését a városi tanács. Megszüntetését annakidején az 1929:XXX. te. rendelte el, megosztva hatáskörét egyrészt a polgármester, másrészt az újonnan életrehívott kisgyűlés között. Megszűnésére azonban ténylegesen csak 1936-ban került sor. Most, mivel az állami szervek vezetői elmenekültek,^a kisgyűlést pedig főispán nemlétében összehívni nem lehetett — ugyanakkor pedig kívánatos volt a polgármester tevékenységét valamely képviseleti szerv alá rendelni —, a Nemzeti Bizottság javaslatára megszervezték a városi tanácsot, azzal, hogy annak felettes szerve majd a megalakuló törvényhatósági bizottság lesz. A tanács megalakulásának napjától fogva 1944 folyamán 12 alkalommal jött össze, december 7-től azonban az év végéig jegyzőkönyvébe csak annyi van bejegyezve: „A tanács folyó ügyeket tárgyalt." Amennyire meg tudjuk állapítani, ülésein általában szervezési ügyekkel foglalkozott: a légoltalom szervezésével, a deportálásból visszatértek ügyeit intéző ügyosztály felállításával, az alsótanyai kórház megszervezésével. De a tanács tárgyalta az árvízvédelem ügyét és a háztartás helyzetét javítandó, 4%-kal kamatozó búzakölcsön felvételét is. Ugyancsak a háztartás egyensúlyának helyreállítása érdekében a tanács kezdeményezte egyes üzemek községesítését és a városi illeték felemelését. Itt tárgyalták meg a tisztviselők kinevezésének ügyeit is. A közellátás, a közmunka, a gyárak hitellel való támogatására vonatkozó határozatokat az előadók mind a tanácsnak mutatták be. Az önkormányzat testületi szervei közül legutoljára a törvényhatósági bizottság megszervezésére került sor. A bizottság 1944. december 27-én tartotta első ülését a szegedi Kereskedelmi és Iparkamarában, Valentiny Ágoston polgármester (s akkor már néhány napja igazságügyminiszter) elnöklete alatt. összehívását — jóval megelőzve az e tárgyban végül is intézkedő kormányrendeleteket — a Szegedi Nemzeti Bizottság határozta el, december 13-i ülésén, amikor a Népbíróság felállítását is kimondotta. A tagok számát ekkor 79-ben határozták meg.

111 A bizottság összetétele a megváltozott politikai és változásban levő társadalmi viszonyokat tükrözte. A tanácsnokok, az egy Pálfy György alpolgármestert kivéve, a polgármesterrel együtt, a felszabadulás után kerültek tisztségükbe. Régiek voltak azonban a főbb hivatalok vezetői. A bizottság 10— 10 tagját pedig már demokratikus pártok küldöttek ki. A közgyűlésen, -^ mely különben magát nem törvényhatósági bizottságnak, hanem a „város népképvisel eté"-nek nevezte —, mindenekelőtt Valentiny Ágostonnak a szovjet városparancsnokság által polgármesterré történt kinevezését vették tudomásul és őt 110 SzÁL, Szegedi Gazdasági Hivatal jkv. 1944. október—december. 111 Lőkös Zoltán i. m. 19. old. és SzÁL Szegedi th. bizottság közgy. jkv. 1944 dec. 27.