Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 1. - Oltvai Ferenc: Szeged közigazgatása a város felszabadulásától az ország felszabadulásáig, 1944. október 11.–1945. április 4. : első közlemény / 71–97. o.

Szeged közigazgatása a város felszabadulásától Magyarország felszabadulásáig '91 e tisztségében megerősítették. A bizottság alapjában formális szerepét viszont az mutatja, hogy a tisztviselői kar pótlására és az ügyosztályok működésére vonatkozó javaslat tárgyalását elhalasztották mindaddig, míg a pártközi bizottság az ügyosztályok működését ki nem vizsgálja. A kisgyűlés hatáskörét az újonnan alakuló tanácsra ruházták, ami ugyancsak befejezett tények tudomásulvétele és szentesítése volt, tekintettel arra, hogy a tanács — mint láttuk — ekkor ténylegesen már egy hónapja működött. A különböző szakbizottságok megválasztásának előkészítésére a polgármester kapott megbízást. A második — 1945. évi első — közgyűlést január 27-én tartották; rajta a szovjet katonai parancsnokság képviselője is megjelent. Ezen a közgyűlésen iktatták be — egyetlen napirendi pontként — a város felszabadulás utáni első főispánját, Karácsonyi Ferencet.

112 Az 1945. március 15-én tartott harmadik közgyűlés szintén csak formális volt. A törvényhatósági bizottság a közigazgatási élet ezen első korszakában számottevő irányító tevékenységet tehát nem fejtett ki, annak ellenére sem, hogy társadalmi összetételét már jelentősen megváltoztatták. Természetes következménye volt ez az állandóan gyors döntéseket igénylő viszonyoknak, melyek nem tették lehetővé a nagy létszámú, ennek következtében nehézkesen összehívható testülettel való igazgatást. A város legfontosabb ügyeit így egyrészt a városi tanács^, másrészt egyéb szervek, mint a gazdasági bizottság és a szakhivatalok intézték. 10. Az 1945. piárcius 17-i törvényhatósági bizottsági közgyűlésen azután le is zárult a bizottság működésének első időszaka. További működésének már az Ideiglenes Nemzeti Kormány Debrecenben 1945. január 4-én kelt 14/1945. ME sz. rendelete szabott irányt,

113 kimondva, hogy az önkormányzati testületeket a nemzeti bizottságokon keresztül kell újjáalakítani, a demokratikus pártok, a szakszervezetek és egyéb társadalmi és érdekképviseleti szervek választás nélküli, arányos képviselete útján. Ennek figyelembevételével az 1945. március 17-i küzgyűlésen kimondták a törvényhatósági bizottság megalakítását (emlékezhetünk, hogy a decemberben megalakult testület magát a város népképviseletének nevezte csak). A rendelet a thj. városokban a törvényhatósági bizottság tagjainak létszámát a felszabadulás előttinek felében állapította meg. Ez Szegeden 132 tagot jelentett. Ez a bizottság is ideiglenes jellegű volt — a rendelet így is nevezte —, de a decemberben kiküldött városi népképviseletnél már szélesebb és a kialakult politikai erőviszonyokat inkább tükröző alapokon nyugodott. Benne a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Független Kisgazdapárt és a szakszervezet 23—23, a Polgári Demokrata Párt 14 és a Nemzeti Parasztpárt 18 taggal volt képviselve. Hivatali állásuk után 12 tisztviselőt jelölt tagnak a Nemzeti Bizottság: Valentiny Ágoston polgármestert, a két polgármesterhelyettest: Dénes Leót és Pálfy Györgyöt, és a három tanácsnokot: Róna Bélát, Horváth Jánost és Dobay Pált. Ezekhez csatlakozott az 5 szakhivatalnok-tag: az árvaszéki elnök, a tiszti főügyész, a műszaki tanácsos, a számvevőségi főnök és a tiszti főorvos: valamennyien a város régi vezető tisztviselői. Új ember volt viszont a hivatalnok-tagok között Diczfalusy Ferenc, a rendőrség főfel112 SzÁL, Szegedi th. bizottság közgy. jkv. 1944. dec. 27. és 1945. jan. 27. li3 Magyar Közlöny 1945. 1. sz. 2. old. \