Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 1. - Oltvai Ferenc: Szeged közigazgatása a város felszabadulásától az ország felszabadulásáig, 1944. október 11.–1945. április 4. : első közlemény / 71–97. o.

84 Okvai Ferenc lag meg nem szervezik, annak vezetőjét a polgármester nevezné ki. Tagjai a polgárőrségből kerülnének ki. összekötőt kell alkalmazni a szovjet iparancsnokság és a rendőrség között. A tervezet szerint a rendőrség négy osztályra tagozódnék: közigazgatási, bűnügyi és kihágási osztályra, valamint bejelentő hivatalra.

75 Ezek után a rendőrség felállításáról a polgármester november 3-án intézkedett. A rendőrséget először a városi bérházban helyezték el,

76 és főfelügyeletével szintén a már említett Diczfalusi Ferencet, a polgárőrség parancsnokát bízták meg.

77 Feladatául azt tűzték ki, hogy a városi rendőrséget korszerű rendészeti szervvé fejlessze. Az új rendőrségbe a következő év folyamán már közel 300 főt neveztek ki, illetve vettek át a polgárőrségből.

78 A polgárőrség ezek szerint a rendőrséggel párhuzamosan működve, a rendőri szolgálatnak mintegy előiskolájává vált, úgyszólván társadalmi szervvé, melyet — a rendőrséggel ellentétben, melynek állami jellegét s közeli államosítását állandóan hangsúlyozták — a tanács teljesen a magáénak érzett, ügyeivel üléseiben állandóan foglalkozott. A tanács a rendőrség belső beosztásáról is intézkedett, november 24-én pedig már a rendőri büntetőbíróság felállításáról is adott ki határozatot.

79 A büntetéspénzeket a városi főpénztárba kellett befizetni.

80 Decemberben működött már a közrendészet, a politikai csoport (Komócsin Illés vezetésével), valamint a bűnügyi detektívcsoport.

81 A rendőrség az utasításokat a polgármestertől nyerte; a városi pénztárból tagjai fejenként 14 pengő napidíjat és 4 pengő ruházati átalányt kaptak. A legénység 15%-a volt fegyverrel ellátva. A közbiztonságot nagy nehézségek között állították helyre: a bűnügyi osztály (44 detektív) egy hónap alatt 1500 nyomozást hajtott végre. A politikai osztályon 32-en voltak beosztva.

82 1945 februárjában sor került már a szegedi külterületi kapitányság felállítására is, amelyet szintén Diczfalusinak rendeltek alá.

83 Márciusban már az összes rendőrségi ügyosztály fel volt állítva, ami valamikor működött. A lőfegyverrel való ellátás azonban még ekkor is hiányos volt: a városban szolgálatot teljesítőket 40, a külterületieket 20%-ban tudták csak fegyverrel ellátni.

84 A pártok a rendőrségi személyzet összetételét illetőleg megegyeztek egymás között. A kommunista párt nagy súlyt helyezett rá, hogy ebben a szervezetben elsősorban a kommunisták befolyása érvényesüljön. 1945 januárjában a legénységből 150 kommunista, 80 a Szociáldemokrata Párt tagja, a többiek nagyobb része pártonkívüli, kisebb része a Kisgazda Párt tagja volt.

85 A Kisgazda Párt 1945 februárjában indított akciót a főispánnál annak érdekében, hogy tagjai számarányának megfelelően kapjon pozíciókat a rendőrségben és a polgárőrségben is. A kommunista főispán ezt az igényt persze nem támo75 SzÁL, Szpm. 58774/1944. sz. 76 SzÁL, Szpm. 59576/1944. sz. " SzÁL, Szpm. 60577/1944. sz. 78 SzÁL, Szegedi th. bizottság közgy. jkv. 1945. dec. 13. 79 SzÁL, Szpm. 61668/1944. sz. 80 SzÁL, Szpm. 57746/1944. sz. 81 SzÁL, Szpm. 62724/1944. sz. 82 SzÁL, Szpm. 768/1945. sz. 83 SzÁL, Szpm. 1479/1945. sz. 84 SzÁL, Szegedi th. bizottság közgv. jkv. 1945. márc. 17. 85 SzÁL, Szpm. 768/1945. sz.