Levéltári Közlemények, 34. (1963)

Levéltári Közlemények, 34. (1963) 2. - Oltvai Ferenc: Szeged közigazgatása a város felszabadulásától az ország felszabadulásáig, 1944. október 11.–1945. április 4. : második közlemény / 247–271. o.

248 Oltvai Ferenc nak megfelelő holdankénti bérösszeget s alakította át azt egyidejűleg terményjáradékká. S mivel a bérösszeg mérséklése iránti kérelmeket a város vezetősége elutasította, a város ilyen módon 1944 őszén — különös tekintettel az 1944. évi kiváló termésre is — jelentős készletekkel rendelkezett. E készletek túlnyomó részét azonban a visszavonuló fasiszta csapatok elszállították, csak úgy mint a város csaknem teljes zsírkészletét s a sertésállomány nagy részét is. 1945 januárjára a város határában a felszabadulás előtti utolsó felmérés állapotához képest a lóállomány 5145 darabról 2479-re, a szarvasmarhák száma 8807-ről 3001-re, a sertéseké 7240-ről 2678-ra zuhant.

123 A városigazgatás feladata ilyen módon közvetlenül kettős irányú volt; egyrészt meg kellett szerveznie a még lábon álló termés betakarítását — ill. már a következő év szükségleteivel számolva az akkor (október második felében) már halaszthatatlan őszi munkák azonnali elvégeztetését is —, másrészt átmenetileg biztosítania kellett a háborús közellátás szervezetének további működését is. Ami az előbbit illeti: az 1944/45. évi vetésterület búzából minden erőfeszítés ellenére sem haladta meg a 6172 kh, rozsból pedig a csak 22 655 kh területet: az előző évihez képest annak összesen csupán mintegy 2

h részét érve el. S hogy az igaerő, a vetőmag és a munkáskéz hiánya mekkora volt, azt — figyelembe véve még a kedvezőtlenül alakult időjárást is — jól mutatják a következő év termésátlagai. A gazdasági tudósítók és a termelési'"bizottságok jelentéseiből ui. kitűnik, hogy 1945. évben a holdankénti átlagtermés őszi gabonában, búzában, rozsban, árpában csupán 4 q, tavaszi árpában 2 q, zabban 4 q volt. Ezek- tol az átlagoktól eltérően — amint megjegyezték — voltak olyan gazdaságok is, ahol búzából 1 kh vetésterületen csak 1 q búza termett.

124 Pedig a városi adminisztráció már korán megkísérelte a mezőgazdasági termelés valamilyen megszervezését is. A legsürgősebb munkát, a betakarítást, a . szálltíási eszközök hiánya azonban akadályozta: ezért is javasolta a Gazdasági bizottság a tanácsnak azt, hogy e munkának elvégzésére az ellátatlan földműveseket hívja fel.

125 December 15-én azután a tanács hirdetményt tett közzé, amelyben a helyükön maradt ellátatlan földművelőket felhívta, hogy az elhagyott birtokok termését díjmentesen, saját részükre takarítsák be. A rendeletet a környező községeknek is kiadták. A szovjet városparancsnokság is támogatta e törekvéseket és segítséget adott mind az elhagyott, mind a kézben levő gazdaságok termelésének megindításához. 1944. novemberében lovakat, lószerszámokat és szekereket adott át a városnak a gazdák között való kiosztás végett.

126 A kommunista párt is tevékenykedett a betakarítás érdekében. Újszegeden a kommunisták a kisgazdapárt tagjaival együtt jártak el az elhagyott ingatlanok megállapítása és kiosztása, valamint a betakarítás elvégzése érdekében,

127 A földek megművelése érdekében 1945 tavaszán a kommunisták sokat tettek: önkéntes ifjúsági brigádokat szerveztek és közülük a vasmunkások 20 traktort állítottak helyre.

128 123 SzÁL, Szfőisp., 237/1945. sz. 124 SzÁL, Szegedi Közigazgatási Bizottság iratai, 834/1945. sz. 125 SzÁL, Szpm., 15479/1944. sz. — 126 SzÁL, Szpm., 61666/1944. sz. 127 SzÁL, Szpm., 1786/1944. sz. 128 Gaál Endre i. m. 19. I.