Levéltári Közlemények, 34. (1963)
Levéltári Közlemények, 34. (1963) 2. - Oltvai Ferenc: Szeged közigazgatása a város felszabadulásától az ország felszabadulásáig, 1944. október 11.–1945. április 4. : második közlemény / 247–271. o.
SZEGED KÖZIGAZGATÁSA A VÁROS FELSZABADULÁSÁTÓL AZ ORSZÁG FELSZABADULÁSÁIG (1944. október 11—1945. április 4.) (Második közlemény)"" ///. A város gazdasági és pénzügyi politikája A felszabadulás utáni hónapokban a városnak nemcsak igazgatási és várospolitikai szempontból kellett önálló életet teremtenie: az ezeket előidéző okoknál talán még sürgetőbb körülmények hatására önálló városgazdaságot, önálló városi gazdasági és pénzügyi politikát is ki kellett alakítania. Az a körülmény, hogy az ország gazdasági vérkeringéséből teljesen kikapcsolódott, ugyanakkor éppen gazdasági-technikai vonatkozásokban a háborús cselekmények és a fasiszta fosztogatás folytán súlyosan meg is károsodott százezres városnak egyik napról a másikra át kellett vennie saját lakosságának, a városban állomásozó szovjet csapatoknak, hadikórházaknak, fogolytáboroknak anyagi-technikai és munkaerővel való ellátását is, gazdaságszervezésiig is rendkívüli. feladatot jelentett: olyan feladatot, melynek megoldása ugyanakkor nem tűrt egyetlen pillanat halasztást sem, s mely napról napra a városigazgatás minden gazdasági és igazgatási szervezőkészségét igénybe vette. Akkor tehát, amikor a következőkben Szeged város e hónapokban kialakított és végrehajtott gazdasági és pénzügyi politikáját kívánjuk megvizsgálni, egyetlen pillanatra sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ezt minden vonatkozásban a legelsődlegesebb feladatnak: a közellátás folyamatos fenntartásának megoldása befolyásolta. A városigazgatás minden, legapróbb gazdasági vonatkozású intézkedése is — melyek mind a II. részben már ismertetett, különleges gazdasági feladatokat ellátó testületi és hivatali szerveken át (Gazdasági Bizottság, Áruátvevő és Beszerző Hivatal, Katonai Ellátó Hivatal, Árelemző Bizottság) jöttek létre —, ennek a döntő fontosságúvá nőtt feladatnak megoldására irányult, avval állt összeköttetésben, kapcsolatban. 1. Az ellátás nehézségeinek megoldásában legkézenfekvőbb alapnak a város körül elterülő hatalmas mezőgazdasági termőterületek termékeinek felhasználása s a rajtuk folyó termelés megszervezése kínálkozott. Az 1943/44-es gazdasági évben a város határában 14 374 kh volt búzával, 30 892 kh pedig rozzsal bevetve. A java részében városi tulajdonban volt és bérletben kiadott földek után a város éppen 1944 tavaszán emelte fel korábban 85 kg búza árá!: " A tanulmány első része folyóiratunk előző (XXXIV/1.) számában jelent meg.
