Levéltári Közlemények, 33. (1962)

Levéltári Közlemények, 33. (1962) 1. - Rácz Béla: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumának történetéhez, 1944. december 21.–1945. november 15. / 43–87. o.

Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériuma g3 Mindezek alapján megállapítható, hogy az iskolarendszer osztály jellegének a felszámolása útján, ha kemény küzdelem árán is, számottevő eredményt ért el a kibontakozó kultúrforradalom. A kivívott eredmények arra is figyelmeztették a forradalom erőit, hogy ha az apparátusban dolgozók és kívül állók összefognak, a reakciót vissza tudják szorítani. 7. Amidőn a kibontakozó kultúrforradalom a reakció mesterkedései ellenére is jól észlelhető réseket ütött a Horthy-rendszer osztályiskola rendszerén, az egyházak, főleg a katolikus egyház, Telekiek hathatós közreműködésével és támogatásával, egyre fokozni igyekeztek az ifjúságra gyakorolt befolyásukat és arra törekedtek, hogy befolyási övezetük határait mennél jobban kiterjeszszék és a meglevők felett hatalmukat mennél jobban megszilárdítsák. Világosan látták, hogy a forradalom jövőbeni sorsa nagyban az ifjúság világnézetének fejlődésétől függ. Ezért kíméletlen harcot folytattak annak érdekében, hogy az iskolák falai közül száműzzék a forradalom eszméit; ezért hirdette a katolikus egyház, hogy az iskola legyen az istené. Ennek érdekében arra törekedtek, hogy az iskolákat hermetikusan elzárják az élettől, hogy a tanuló ifjúság ne ismerje meg a valóságot, ne táguljon politikai látóköre, s az életről csak annyit tudjon, amennyit az igazolatlan mulasztás terhe mellett a szószékről az egyház vasárnaponként hirdetett. A VKM és az egyház erőfeszítései ellenére azonban forradalmunk fokozatosan félretolta az ifjúság demokratikus nevelését akadályozó gátakat. Ez nem volt oly könnyű feladat: az egyházak súlyát és befolyását az oktatásban a tanulmányunk bevezetésében idézett számadatok eléggé megmutatták. Amellett az egyházak tevékenységét különböző egyházi ifjúsági szervezetek és a Cserkészszövetség is támogatta: a VKM részéről ezek mind .hathatós anyagi és erkölcsi támogatásban részesültek. Pl. csak 1945 november hónapra a Magyar Cserkész Szövetség 28 millió P államsegélyt kapott.

136 A reakció törekvéseit a MADISZ az ifjúság körében hatástalanítani igyekezett, de a forradalmi átalakulással meginduló pártharcok nagyban gátolták a kitűzött cél megvalósítását. Az MKP álláspontját Orbán László fejtette ki egy ifjúsági ankéton: „A magyar ifjúságot — hangoztatta — teljesen egységes táborba kell tömöríteni. Az MKP ennek tudatában mondott le arról, hogy külön ifjúsági szervezeteket létesítsen. Ez természetesen nem jelenti az ifjúság távoltartását a politikától. . ."

m A magyar ifjúság egységének a kialakulását azonban 1945-ben a pártok harca és a reakció szervezkedése még meghiúsította. A baloldali erőknek nagy küzdelmet kellett folytatniok, hogy a MADISZ-t az iskolák falai közé beengedjék. Az iskolák többségénél viszont a reakció minden eszközt felhasznált arra, hogy a MADISZ szervezkedését lehetetlenné tegyék. Pl. Kecskeméten 8 napos haladékot adtak a diákoknak az egyesületből való kilépésre. A MADISZ helyi szervezete az intézkedés ellen tiltakozott, de a tiltakozás eredménytelen maradt: a VKM-ben az aktát irattárba tették. A reakció persze nem úgy vetette fel a kérdést, hogy ki formálja a diákok kialakuló világnézetét, hanem úgy, hogy lehet-e pártnak tagja az iskolás gyermek. Maga Teleki is, minisztertanácsi előterjesztésében azon a nézeten volt, hogy „nem találja összeegyeztethetőnek a nevelés általános elveivel azt, 138 VKM 6/149/1945. III. — 3. 137 Szabadság 1945. V. 28. 6*