Levéltári Közlemények, 33. (1962)

Levéltári Közlemények, 33. (1962) 1. - Rácz Béla: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumának történetéhez, 1944. december 21.–1945. november 15. / 43–87. o.

SU Rácz Béla nem az ő észrevételeinek figyelmen kívül hagyásával..." a rendeletet meg­jelentették. 122 Kovács Máté azonban ezek után is védelmébe vette az ingyenes oktatást. Álláspontjának alátámasztásául az 1908: XLVI. tc.-re hivatkozott, melynek 1. §-a kimondta, hogy: „.. . az állami, községi és hitfelekezeti elemi népisko­láknak úgy a mindennapi, mint ismétlő tanfolyamában a tanítás teljesen ingye­nes ... A tandíjszedés jogának a közjogi jellegű elemi népiskolákban további fenntartása megengedhetetlen és a kötelezően kimondott általános tankötelezett­ség elvével egyáltalán nem fér össze". Mivel a népiskolák helyébe a 6650/945. ME sz. rendelet értelmében az általános iskola lépett, az általános iskolában a tandíj és az I. és V. osztályában a beiratási díj antiszociális, hiszen az egyház megkapja a szükséges állami támogatást. 123 A reakció által követelt módosítást, nevezetesen a tandíj és beiratkozási díj fizetését a minisztériumban lévő haladó erők határozott ellenállása követ­keztében tehát nem vezették be. Féléves küzdelem kellett ahhoz, hogy a reak­ció követelését végérvényesen visszaverjék. A győzelem már nem Teleki kor­szakában született meg, hanem Keresztury Dezső minisztersége alatt. Az em­lített harccal Angyal, Kovács és Simon nagy szolgálatot tettek az általános iskola ügyének. Az általános iskolai oktatás ingyenességéért, a szegény sorsú szülők az iskolázással kapcsolatos anyagi terheinek lehető csökkentéséért folytatott küz­delem szükséges és helyes voltát nyomatékosan igazolta a ' tankönyvsegélyt kérők számának nagy növekedése. A felszabadulásig nagy nyomorban élő s ez években is még az új honfoglalás nehézségeivel hősiesen küzdő szegény paraszt­családoknak még nem volt meg a módjuk arra, hogy az általános iskolába beiratott gyermekeik számára a szükséges többféle tankönyvet megvásárol­hassák. Ezért több iskola kérte a minisztériumot, hogy az említett családok gyermekéit tankönyvsegélyben részesítse. A békéscsabai általános iskolák elnöke 800 általános iskolai tanulója közül 40%-nyi szegény sorsú diák kért tan­könyvsegélyt, mert — mint írta — segély nélkül a szegény családok gyerme­kei nem tudják a tankönyveket megvenni. Bár a kérést a helyi Nemzeti Bizott­ság is támogatta, a minisztérium közölte, hogy „. . . a kérést nem tudja fede­zet hiánya miatt teljesíteni.. ." m Ugyanakkor a KALOT (Katolikus Agrár­ifjúsági Legényegyletek Országos Testülete) szervezetnek 1945 október, no­vember és december hónapra 4 455 000 P fedezetlen kiadására a minisztérium csak az említett három hónapra 4 millió P állami segélyt utalt ki. 125 (Az állami segélyt azzal szolgálta meg a KALOT szervezet kulák ifjúsága, hogy a kom­munistákat és a demokrácia híveit terrorizálta. Pl. „Rábacsanak községben a KALOT legények botokkal, vasvillákkal felfegyverezve megrohanták az MKP helyiségeit." 126 ) A kultusztárca még számos más katolikus ifjúsági szer­vezetnek is adott egy-két millió P-s állami gyorssegélyt, de a szegénysorban élő gyermekek könyvsegélyére nem volt fedezet. A könyvsegély megtagadásá­ban is eszközt láttak arra, hogy az általános iskola eredményes beindulását elgáncsolják. 122 Uo . 123 Uo. 12i VKM 65 840/1945. III. — 4. 123 VKM 70 280/1945. III. — 3. 126 SzN 1945. XI. 15.

Next

/
Oldalképek
Tartalom