Levéltári Közlemények, 33. (1962)

Levéltári Közlemények, 33. (1962) 1. - Rácz Béla: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumának történetéhez, 1944. december 21.–1945. november 15. / 43–87. o.

Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériuma gj 5. A reakció erőfeszítéseit, hogy az iskolarendszer osztályjellegét megőrizze, igen jól szolgálta a képességmegállapító vizsgák bevezetésének kísérlete is. A rendelettervezetet a reakciós osztályérdekek szószólója, Szombatfalvy készítette s azt Teleki július 12-én elfogadta. Bár a rendelkezést Bassola Zoltán is helytelenítette és figyelmeztette Szombatfalvyt, hogy a szülők felháborodása a sajtóban hangot fog kapni, Szombatfalvy álláspontja az volt, hogy: „. . . a szülők szubjektív kritikáját könnyebb lesz állami versenyvizsga mellett, mint anélkül, leszerelni. . ,"

127 Sajnos, e kérdésben maga a Pedagógus Szakszervezet is helytelen álláspontot képviselt, mert a vizsga bevezetését mindaddig helyesnek tartotta, amíg az „egységes, kötelező, ingyenes nyolcosztályos népiskola (értsd: általános iskola) ki nem épül. . . mert... alkalmas kísérletnek tekinthető annak elősegítésére, hogy a tehetséges munkás és paraszt származású gyermekek nagyobb számban kerüljenek be ..." a gimnáziumokba.

128 Ma már világosan látjuk, hogy a képességmegállapító vizsgák gondolatának támogatása akkor politikailag helytelen volt, mert az általános műveltség területén, és általában a felkészültséget tekintve is, a nehéz körülmények között nevelkedett munkás és paraszt gyermeknek 1945 júniusában szükségszerűen nem lehettek olyan széles körű ismeretei, mint a volt uralkodó osztály, vagy akár a kispolgárság és értelmiség a polgári társadalom minden kényelmében részesült gyermekeinek. A hazug, áltudományos képességvizsgálat bevezetése akkor csak arra volt jó, hogy a munkásság és parasztság gyermekeit kizárják a reakció által féltve őrzött gimnáziumból, az „elit"-képző iskolából. A koalíciós pártok júliusi beadványa, egyhangú határozattal el is ítélte ,,. . . a VKM azon rendelkezését, melynek értelmében a IV. elemi osztályt végzett tanulók képességvizsgálatnak kötelesek magukat alávetni, melynek eredményétől függ az, hogy középiskola első osztályába felvehetők-e. Sérelmesnek tartják, hogy 9—10 éves gyermekek jövendő sorsát a képességvizsgálat döntse el." A képességvizsgálat sürgős megszüntetését kérték és követelték, hogy az ennek megfelelően hozott intézkedésről a miniszter a közvéleményt a sajtón keresztül tájékoztassa.

129 Teleki 1945. július 28-án sajtóértekezleten be is jelentette, hogy „a képességvizsgálatokat megszüntetik és helyettük pályaválasztási tanácsadási szerveket állítanak fel."

130 6. Az iskolarendszer osztályjellegének megszüntetésében az általános iskola megszervezése csak az első lépés volt. Láttuk, a reakció körömszakadtáig védelmezte a korábbi hadállásait. A megindult demokratikus folyamat lassítására a reakciónak még volt ereje, de megakadályozni már nem tudta. Az elnyomott és 1945-ben felszabadult tömegek tudásszomja elemi erővel tört fel, de a tanulás lehetőségét az érvényben lévő reakciós törvények gátolták. A III. üo. vezetője a tömegek követelésére támaszkodva augusztus 17-én felszólította az ügyosztály egyik előadóját, hogy „,. . az ismételt sürgetések következtében sürgősen készítse el a gimnáziumba, illetve polgári iskolába való átlépés újraszabályozásának a tervezetét.. . ehhez világos rendelkezésre lenne szükség, ami lehetővé teszi, hogy a tehetséges, értelmes tanulók korukra való 127 VKM 23 639/1945. III. — 4. 128 VKM 23 639/1945. III. — 4. 129 VKM 31 721/1945. III. — 4. 130 SzN 1945. VII. 29. 5 Levéltári Közlemények, XXXIII.