Levéltári Közlemények, 33. (1962)

Levéltári Közlemények, 33. (1962) 1. - Gerics József: Krónikáink szerepe a középkori jogéletben : a váci egyházalapítás krónikás hagyományának kritikájához / 3–14. o.

Krónikáink szerepe a középkori jogéletben 7 Vácon, tehát már a csata időpontjában létező, és Ernye tisztes temetéséhez megfelelő egyházi intézményekkel rendelkező helyen. Nem így azonban az interpolátor. Ö ugyanis azzal az elbeszéléssel, hogy 1074-ben Vác helyén csak ősvadon volt, s a várost csak Géza építtette, merőben más beállítást teremtett. Ha tudniillik a mogyoródi csata előtt sem váci egyház, sem Vác város nem létezett, csak lakatlan erdőrengeteg volt a helyén, akkor ebből az is következik, hogy — az interpolátor szerint — a váci püspökség sem állhatott fenn még 1074-ben. Eszerint interpolátorunk a Szűz Mária tiszteletére szentelt „ecclesia", székesegyház alapítását egyszersmind a váci püspökség alapításának aktusává értelmezte át, Gézát pedig a székesegyház mellett az egyházmegye fundátorának is megtette. A váci püspökség alapítása azonban inkább Szent István, mint Géza nevéhez fűződik. Ezenkívül az istváni alapítás minden egyéb királyénál előkelőbb tekintélyt biztosíthatott az avval dicsekvő intézménynek. Ha tehát az interpolátor a szentistváni alapítás helyett, amelynek történeti valószínűsége egyébként is nagy, Gézának tulajdonította a püspökség alapítását, akkor egyáltalán nem a váci püspökség hírnevének öregbítésére törekvő szándékát árulta el. Eljárása inkább arra vall, hogy csorbítani, csökkenteni igyekezett a váci püspökség tekintélyét. Vajon mi indíthatta erre? Az idézett krónikaszövegek ismételten említik a székesegyház mellett a váci Szent Péter kápolnát, s a 124. fejezet azt is feljegyzi, hogy Géza király és testvérei alapították. Ezért mondhatjuk, hogy a 124. fejezet még inkább a kápolna alapítástörténetét adja, mint a Szűz Mária-egyházét! S ez az alapítástörténet még többet is említ, mint azt, hogy a Béla-fiak alapították a kápolnát. Azt hirdeti ugyanis, hogy — az ő beállításában — a székesegyháznak a püspökség fundálásával egybeeső alapítása a kápolnáéval egy időben történt, és a püspökség fennállása ténylegesen nem előzte meg a Szent Péter kápolna alapitasat! E körülmény további vizsgálata előtt azonban szükségesnek látszik összefoglalni azokat a szövegkritikai következtetéseket, amelyekre a bemutatott krónikarészletek elemzése vezetett. Eszerint a váci egyház alapításáról szóló, ránk maradt elbeszélés a krónikában két szerző munkájának eredménye. Az eredeti, elsődleges szöveget a 120. fejezet tartotta fenn (a Szent Péter-kápolnára való utalás kivételével), s ehhez a szöveghez tartozhat a 122. fejezetben a László herceg siralmáról és Ernye ispán váci eltemetésére adott parancsáról szóló rész is. A későbbi betoldó munkája ezzel szemben a 119. fejezetnek a Vác remetét és város helyén volt lakatlan rengeteget említő beszámolója, és a 124. fejezetből az a rész, amely az egyházalapítás lefolyását adja elő, tehát a Géza koronázása után a kápolna alapításával bezárólag történt események elbeszélése. Az interpolátort minden bizonnyal nemcsak az a törekvés vezette, hogy a Szent Péter kápolna jó hírét, tekintélyét gyarapítsa, hanem az is, hogy igazolhassa a kápolnának a királyi alapítású egyházakat megillető kiváltságokhoz való jogosultságát. E jogosítványok között volt két olyan fontos kiváltság, mint a püspökségétől függetlenített, önálló tizedkörlet, „in spiritualibus" pedig a püspöki joghatóságtól mentes, az esztergomi érseknek való alávetettség.

8 Ez 8 A királyi alapítású egyházak kiváltságát a XII. század elején a székesfehérvari prépostságra vonatkoztatva így jellemzi a Hartvik-legenda: „Supradescriptam ecclesiam ín