Levéltári Közlemények, 33. (1962)

Levéltári Közlemények, 33. (1962) 1. - Rácz Béla: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumának történetéhez, 1944. december 21.–1945. november 15. / 43–87. o.

78 Rác^ Béla ban nem az elnöki osztály, hanem Kovács Máté utasítására a III. üo. készítette el. A rendelet nyomán az országban már az 1945—46-os tanévben 816 általános iskolai osztály nyílt meg, további 660 osztály szervezés alatt állt."

3 A működő 816 és a leendő 660 általános iskolai osztály száma nem sok, ha figyelembe vesszük, hogy az 1945—46-os iskolai évben 6939 népiskola, 367 polgári iskola, és közel 225 középiskola működött.

114 Több mint 7500 iskolánál kellett volna tehát beindítani az általános iskola ötödik osztályát. Ez azonban éppen csak hogy 700 iskolánál történt meg. Ez a 700 iskola is elsősorban a fővárosban és nagyvárosokban működő, már korábban is 6 vagy éppen 8 osztályos népiskola, vagy gimnázium, ill. polgári iskola volt, melyeknek V., ÜL I. osztályai automatikusan váltak általános iskolai V. osztályokká. A rendelet végrehajtásának lassúságát objektív és szubjektív tényezők magyarázzák. Objektív akadály volt a Horthy rendszer öröksége: a 6939 népiskolából 2756 osztatlan iskola volt, és 5155 népiskola tanerő- és tanteremhiánnyal küzdött. Ezek miatt sem indulhatott meg azonnal országszerte az általános iskolai oktatás.

115 Az MKP ezekre a- nehézségekre felhívta az ország' vassuk a Szabad Nép 1945. augusztus 26-i számában —, hogy az 1945/46-os tanévben meg kell kezdeni az általános iskola^V. osztályának az oktatását. A VKM e rendeletet kiadta. Budapesten ez könnyen megoldható . . . De vidéken, falvakban, tanyákban közel 80 000 gyermek sorsáról van szó. Nincs iskolahelyiség, eddig ez a létszám nem járt iskolába. Nincs tanerő. A VKM ezt egymaga nem tuja megoldani... az MKP kéri, ha nincs elég hivatásos tanító, álljanak elő az önkéntesek, akik vállalják az áldozatokat. A Nemzeti Bizottságok tegyenek meg mindent, mert itt a fiatal magyar demokrácia ügyéről van szó, a demokrácia iskolájáról. . ."

116 Az objektív nehézségek mellett azonban a minisztérium régi apparátusának jelentős része éppen nem azon fáradozott, hogy „a népi demokrácia iskolája" mennél előbb megizmosodjék. Hiszen már az 1945/46-os iskolai évben is nemcsak 700, hanem közel 2400 iskolában lehetett volna beindítani az általános iskola első osztályát, ha ezt részint a közoktatás irányító szerveinek, az egyházaknak és egyes iskolák igazgatóinak konzervatív, sőt reakciós álláspontja, részint a tanulók lakásainak az iskoláktól való nagy távolsága nem gátolta volna. Előbbit határozott adminisztratív intézkedésekkel, utóbbit azonban csak úgy lehetett volna megszüntetni, ha az iskolák székhelyén a VKM bentlakásos internátusokat szervezett volna. Ilyen irányú kérelmek a helyi nemzeti bizottságoktól nagy számmal érkeztek a minisztériumba és a Pedagógus Szakszervezethez. Pl. az orosházi Nemzeti Bizottság 1945. szeptember 5-én tartott ülésén határozatot fogadott el, melyben kérte a VKM-öt, hogy állítson fel és anyagilag támogasson internátusokat azokon a helyeken, ahol a tanulóknak naponta kellett az iskola székhelyére bejárniok.

117 A szakszervezet vezetősége bentlakásos munkásiskolák szervezésével is foglalkozott. Ezzel kapcsolatban megállapította, hogy „A demokráciára való nevelés gondolatának érvényesülése szempontjából kívánatosnak tartja a fentnevezett iskoltípus megszervezését, mert a tanyai és falusi szegény szülők »» VKM. ein. 2249/1946. 114 VKM ein. 1939/1946. 115 Uo. 116 SzN 1945. VIII. 26. 117 VKM 46 915/1945. III. — 4.,