Levéltári Közlemények, 33. (1962)
Levéltári Közlemények, 33. (1962) 1. - Rácz Béla: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumának történetéhez, 1944. december 21.–1945. november 15. / 43–87. o.
56 Rácz Béla és Vasziljev budai szovjet katonai parancsnok által szerkesztett és jóváhagyott kétnyelvű igazolványt kaptak. 47 A kiadott igazolványok száma 473 volt. A kirendeltség ezen kívül még 650 igazolványt adott kí azon, 1944 őszén Budapestre menekült személyeknek, akik vissza szándékoztak térni vidéki munkahelyükre. A budai részleg házipénztára 1945. március 2-án kezdte meg a működését.. A pénztár pénzkészletét részben a Tankerületi Főigazgatóság beszerzési részlegénél található 162 000 P, illetve az 1944 december hó folyamán a Manréza. zugligeti épületébe szállított 100 000 P képezte. Teleki Pusztáin keresztül március 7-én utasította Balassát, hogy szervezze meg ideiglenes jelleggel az „Egyetemközi Bizottságot", a tankerületi főigazgatóságot és a budai tanfelügyelőséget. Az „Egyetemközi Bizottság" vezetője Doby Géza a Műegyetem prorektora lett. A bizottság feladata a Budán rekedt egyetemi tanárok, tanszemélyzet számbavétele, érdekeinek alkalmas képviselete és megfelelő foglalkoztatása volt. 48 . A VKM budai kirendeltsége és az általa ideiglenes jelleggel szervezett hatóságok 1945. április 15-ével működésüket beszüntették. 5. A VKM budapesti részlegének az előbb ismertetett feladatok megoldása mellett Budapest oktatásának, művelődési intézményeinek tényleges munkáját is be kellett indítania. Erre a részleg egyedül képtelen lett volna: ehhez már a társadalom összefogott erőire volt szükség. Ez a segítség nem is késett: segítséget adtak a munkában a függetlenségi frontba tömörült pártok, a Budapesti Nemzeti Bizottság és a főváros VII. és IX. ügyosztályai, valamint a már február 2-án megalakult Pedagógus Szakszervezet, melynek küldöttsége már március 10-én felkereste Pusztait, támogatásáról biztosította a minisztériumot, és egyben kifejtette a minisztérium és a szakszervezet együttműködésének lehetőségeit. E tárgyalás után, március 22-ére Teleki is méghívta a szakszervezet elnökségét. E megbeszélésen a szakszervezeti küldöttség már a legsürgősebb nevelésügyi problémákat is felvetette. Az ideiglenes VKM munkáját hathatósan segítette a fasisztákkal harcban álló szovjet hadsereg. Pest katonai parancsnoka, Csernikov gárdatábornok már február 4-én fogadta Pusztait, őt messzemenő támogatásáról biztosította, és közölte, hogy az elővárosokban az oktatást már meg lehet indítani, a Belvárosban azonban ezt akkor — február 4-én — még időelőttinek vélte, hiszen a frontvonal közvetlenül a városon haladt keresztül. Csernikovnak az volt a véleménye, hogy a belvárosi intézetekben az oktatás megkezdéséig szervező és helyreállítási munkát kellene végeztetni. 49 E munka biztosítása érdekében a. szovjet katonai parancsnokság a minisztérium dolgozóinak és a pedagógusok egy részének kétnyelvű igazolványt adott ki, hogy szervező, irányító és oktatómunkájukat zavartalanul elláthassák, sőt a fogságba került tisztviselőket soronkívül hazaengedte, illetve közbenjárt hazaengedésük érdekében. Szekfü Gyula írja a Szovjet Hadsereg segítségéről: „. . . az első ínséges időkben személyi küldeményekkel támogatta az arra rászoruló házatáját. Köztük főként a betegekét, — a háborúnak véget nem érő zűrzavara közt pedig. 47 Uo. 48 Uo. 49 VKM ein. 1006/1945. és Pusztai visszaemlékezése.
