Levéltári Közlemények, 33. (1962)

Levéltári Közlemények, 33. (1962) 1. - Rácz Béla: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumának történetéhez, 1944. december 21.–1945. november 15. / 43–87. o.

Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériuma 55 az ép téglákat, lapátolták a szemetet, javították a kisebb sérüléseket. Takarították a romok alól kikerült tárgyakat, rendezték a minisztérium irattárát. A központi épületek részleges helyreállításával egyidejűleg megkezdődött a kulturális intézmények kárainak megállapítása is. Pusztaiék mozgósították a helyi erőket — tanárokat, diákokat, és szülőket — és a rendelkezésre álló pénzből segítették a munka megkezdését és folyamatos végzését. Komoly anyagi támogatást nyújtottak az Operaháznak, egyetemeknek, és más intézményeknek. A rendelkezésünkre álló adatokból megállapítható, hogy nagy erőfeszítéseket tettek a romeltakarítási és helyreállítási munka sikeres végrehajtásáért. E feladatokkal egyidőben a beosztottak élelmezésének kérdése is jelentkezett. A háború éveiben, a minisztérium Hold utcai épületében felállították az étkezdét, a nyersanyagot a konyha részére a közélelmezési csoport biztosította. Pusztai első feladatának tekintette, hogy az élelmezési csoportot újjászervezze és az alkalmazottak ellátását az adott lehetőségen belül biztosítsa. A felszabadulás üresen találta a konyha raktárát. Az élelmezési helyzet így teljesen megoldatlan volt. Február 12-én már 386 alkalmazott, családjával együtt 1000 fő, várta az élelmet, de a minisztériumnak készlete nem volt. Pusztai 1945. február 11-én a Nemzeti Segélytől kért segítséget.

44 Pénzügyi tekintetben sokkal kedvezőbb volt a budapesti VKM-részleg helyzete. A nyilasok menekülésükkor — Gémesi János visszaemlékezése szerint — több millió pengőt hagytak vissza a házi pénztárban. A megmaradt pénzből nemcsak illetményeket fizettek ki, hanem a helyreállítási munkákra is nagy összegeket folyósítottak.

43 Március 30-án Pusztai, a vezetése alatt álló részleg beosztottjainak illetményeire újabb 1 millió pengőt kapott. 4. A VKM budapesti részlegének meginduló újjászervező munkáját nagyban gátolta a főváros két részre szakítottsága. A nácik ui. barbár módra fővárosunk valamennyi hídját felrobbantották. Buda felszabadulása után Pest és Buda között az összeköttetés csak a szovjet hadsereg hősies erőfeszítése nyomán jött létre. A megépült katonai pontonhídon azonban a polgári lakosság még hosszú ideig csak meghatározott időszakokban, akkor is korlátozott számban mehetett St. Pusztai azonban már február 15-én azzal a kéréssel fordult a szovjet katonai városparancsnokhoz, tegye lehetővé, hogy a vezetése alatt álló minisztérium alkalmazottai közül néhányan Budára mehessenek és a VKM-hoz tartozó intézmények újjászervezési munkáját megindíthassák.

46 Buda teljes felszabadulása előtt, amikor a Vár falán még a nyilas és SS gépfegyverek kattogtak, a Margit intézet épületében a minisztérium egyes, Budán rekedt főtisztviselői megkezdték a VKM-hez tartozó budai intézmények munkájának megszervezését. Munkájukról tájékoztatták Buda ideiglenes polgármesterét, aki bejelentésüket tudomásul vette. Közben Pusztai Teleki utasítására elrendelte a VKM budai részlegének ideiglenes megszervezését. A részleg vezetésével Balassa Brúnó min. osztályfőnököt bízta meg. A kirendeltségen 13 férfi és 8 nő dolgozott. A kirendeltség munkáját a VKM-hez tartozó valamennyi intézmény személyi és anyagi helyzetének a felmérésével kezdte el. Az említett munka zavartalan végzésének biztosítására a kirendeltség megbízottai a budai polgármester 44 VKM ein. 1004/1945. 45 Gémesi visszaemlékezése. 46 VKM ein. 1016/1945..