Levéltári Közlemények, 33. (1962)

Levéltári Közlemények, 33. (1962) 2. - IRODALOM - Vörös Károly–Bélay Vilmos: Kossuth Lajos összes munkái. I–V. k. Országgyűlési Tudósítások. Bp., 1948–1961. XII. k. Kossuth Lajos az első magyar felelős minisztériumban. Bp., 1957. XV. k. Kossuth Lajos kormányzóelnöki iratai. Bp., 1955. / 281–285. o.

Irodalom 281 giákkal is a szerző, és ezáltal módja nyílt az első lenyomatnál valamivel korábbi időre datálni a typarium elkészítését. Analógia anyagából azonban hiányoltuk Gandilhon nagy művét a francia egyetemi pecsétekről. Sajnos, a német fordítás némely helyen nem egészen , pontos. Ismertetve ezt a három kis tanulmányt, annak a kívánságunknak kell teret adnunk,,, hogy bármennyire fontosak a kis részletfeldolgozások, előbb-utóbb meg kellene történnie a pecsétek művészettörténetéről szóló összefoglaló munka elkészítésének is. Szükséges persze ehhez a magyar pecsétanyag teljes összegyűjtése, amelyet azonban levéltári anyag alapján — miként említettük — Kumorovitz végez. Hasonlóképpen nélkülözhetetlen lenne, ha a Nemzeti Múzeum a British Museum és más külföldi múzeumok mintájára kiadná pecsétnyomóinak korpuszát. Addig is azonban, míg ezek a munkák befejeződnek, az eddigi anyag alapján is lehetne már összefoglaló feldolgozásokat készíteni egyes, művészettörténetileg fontos . pecséttípusokról. így pl. a croiai pecséttel kapcsolatban utal maga Németh is a szárnyasoltár típusra. Ugyancsak megérdemelné a művészeti feldolgozást a magyar lovaspecsét is. . Abban a reményben zárjuk sorainkat, hogy a szerzőnek, akinek megvan hozzá a tehetsége, lesz ideje és türelme ezen feldolgozások elvégzésére is. Kubtnyi András v KOSSUTH LAJOS ÖSSZES MUNKAI I—V. k. ORSZÁGGYŰLÉSI TUD'ÖSlTÁSOK Sajtó alá rendezte: BARTA ISTVÁN Budapest 1948—1961. 635, 754, 747, 684, 850 1. XII. k. KOSSUTH LAJOS AZ ELSŐ MAGYAR FELELŐS MINISZTÉRIUMBAN Sajtó alá rendezte: SINKOVICS ISTVÁN Budapest 1957. 1098 1. XV. k. KOSSUTH LAJOS KORMATSTYZÖELNÖKI IRATAI Sajtó alá rendezte: BARTA ISTVÁN Budapest 1955. 974 1. A Magyar Történelmi Társulat 1948-ban a magyar történettudomány régi adósságának letörlesztését kezdte el azzal, hogy tervbe vette Kossuth Lajos összes munkáinak tudományos színvonalú kiadását, s e nagyszabású sorozatot a centenárium esztendejében az Országgyűlési Tudósítások hatalmas anyagának első kötetével meg is indította. Az azóta elmúlt 14 esztendő alatt a sorozatnak az 1847—48. évi utolsó rendi országgyűléstől kezdve a szabadságharc leveréséig tervezett valamennyi kötete — bennük Kossuth élete csúcspontjának teljes dokumentumanyaga — megjelent: í961-ben V. kötetének (s benne a mind az öt kötethez szóló részletes mutatónak) kiadásával az Országgyűlési Tudósítások közzététele is lezárult. Az Országgyűlési Tudósítások jelentősége Kossuth életében és fejlődésében közismert. Az országgyűlésen távol levő főrend követeként részt vevő fiatal zempléni ügyvéd ennek — s a vállalkozás körül lefolyt harcoknak — révén válik az országgyűlés négy éve alatt országosan ismert személyiséggé. Ennek szerkesztése: ez a legkülönbözőbb véleményű, az ország minden részéről összegyűlt emberek nemegyszer hosszadalmasan és nehézkesen kifejezett mondanivalójának gyors és szükségszerűen lényegbe hatoló megértését, e lényeg kifejezését, s a reform szempontjából történő azonnali kiértékelését és kommentálását követelő munka adta meg a fiatal-Kossuth számára az alapokat ahhoz a politikai iskolához, melynek tapasztalatai később, pályája döntő pillanatában az egész ország problémáinak biztos áttekintésére teszik majd képessé. Kemény és kimerítő évek ezek, melyeknek terhét csak akkor tudjuk igazán megérezni, ha a szerkesztésiéi járó szellemi erőfeszítés mellett a mostani kiadásban három- és félezer sűrűn nyomtatott oldalra terjedő szövegkolosszus szerkesztésének szervezési és technikai problémáit is számba vesszük. Hiszen nemcsak hogy jórészt ő maga fogalmazta, saját feljegyzései és gyorsírásos vagy „rápiált" feljegyzések nyomán magát a szöveget, de ő toborozta össze a vállalkozás személyzetét, alakította ki a munka szervezetét, sürgetve és hajtva embereit, hogy a Tudósítások 3 naponként valóban rendesen postára kerüljenek. Ehhez már nem elégségesek a feudális megyei igazgatásnak vagy akár a bir--