Levéltári Közlemények, 33. (1962)

Levéltári Közlemények, 33. (1962) 2. - Borsa Iván: III. Béla 1177. évi könyvalakú privilégiuma az aradi káptalan számára / 205–218. o.

III. Béla 1177. évi könyvalakú privilégiuma az aradi káptalan számára 207 Documente privind ístoria Romániei. Veacul XI—

XIII. C. Transilvania. Bucuresti 1951. (A továbbiakban: Documente) Vol. I. 22. 1. C Imre király Rychardus aradi prépost kérésére megerősítvén az aradi káptalant erdélyi és dunántúli birtokaiban, leírja az erdélyi Ascen népe határait. Az Imre király oklevelét 1337-ben kivonatosan

12 átíró váci káptalan közvetlenül a határjárás után megjegyzi: cetera autem in eodem privilegio contenta propter nimiam prolixitatem transcribi non facientes, sed tantum que fuerint magis necessaria, precipiens et protestáns idem rex

13 serenissimus, s itt következik III. Béla oklevelének anathema-ja és dátuma. A váci káptalan átíró oklevelének eredetije: Dl. 30.751. (Régi jelzet: Gyulafehérvári káptalan h, Centuria N. n, 51.) — 1197. évi keltezéssel kiadta Fejér: Codex diplomaticus Hungáriáé. VII/4. Buda 1837. 68—69. 1.; Teutsch—Firnhaber i. m. I. k. XVI. és 5—6. 1.; Zimmermann—

Werner: Urkundenbuch zur Geschichte der deutschen in Siebenbürgen. I. Hermannstadt 1892. 3. I. (töredék). Román fordítása: Documente. Vol. I. 21—22. 1. (évmegjelölés nélkül). D Bebek Imre országbíró előtt 1386-ban az aradi káptalan procuratora bemutatta quoddam privilégium domini Bele secundi

1

* olym [Geyse regis filii... ad modum]

15 libri anno domini M

mo [C

mo LXX

mo septimo confectum, in quo nomina villazum]

i6 et prediorum dicte ecclesie Orodiensis per eundem Belam regem eidem ecclesie Orodiensi collatarum expresse continebantur, s ennek alapján az országbíró leírja a káptalan- Arad környéki birtokait. Bebek Imre országbíró oklevelét tartalmilag átírta Zsigmond király 1399 májusában.

17 Ennek rongált, csonka eredetije: Dl. 29.450. (Régi jelzet: Gyulafehérvári káptalan lt. Cista Colos Fasc. 5. n. 4.) — Kiadta: Történelmi Adattár Csanád-egyházmegye hajdana- és jelenéhez. Temesvár 1872. II. 256. 1.; Hazai okmánytár VIII. 8. 1. (1132. évi keltezéssel). E A csanádi káptalan 1405. június 30-án, miután Balázs aradi őrkanonok bemutatta quoddam privilégium serenissimi principis domini Sigismundi dei gratia regis Hungarie appensione sui sigilli duplicis communitum et propter multitudinem eius scripturarum ad modum libri conscriptum tenoremque privilegii condam domini Bele regis felicis recordationis confirmative in se habens, a privilégiumból quosdam articulos seu cläusulas átír, leírván Segh, Mylona, Cbemperlaca és Abad, továbbá három Vrman-i falu határait. A leírás befejeztével a csanádi káptalan megjegyzi: Item in qualibet predictamm villarum quamplurima et diversa suo ordine reperiebantur nomina iobagionum, que propter tedium scribendi hie sunt obmissa. A csanádi káptalan oklevelének eredetije: Dl. 31.121. (Régi jelzet: Gyulafehérvári káptalan lt. Centuria N. n. 36.) — Kiadta: Pesty—Ortvay: Oklevelek Temes vármegye és Temesvár város történetéhez. Pozsony 1896.1. 355—356. 1. F írásmódja után ítélve a XV. század végén vagy a XVI. század elején írt könyvalakú oklevél egy kitépett lapja. A töredék az aradi káptalan 12 birtokát írja le, egy birtokleírásnak (Kemey) csak első szavai maradtak meg, egy ismeretlen birtoknak viszont jobbágyfelsorolása olvasható a töredék elején. A töredékben van a két Saris falu leírása is, amely a B jelű oklevélben levő birtokleírás teljes szövegű variációja. Ez a töredék szintén III. Béla oklevele szövegének egy részét tartotta fenn, de nem állapítható meg, hogy az átíró (I. Mátyás vagy II. Ulászló) az eredeti oklevelet közvetlenül vagy valamelyik átírása (Imre, Zsigmond királyok) alapján erősítette meg. A kitépett lap megállapíthatólag az egykori könyvalakú 12 A kivonatolás tenyéré utal a káptalan átíró oklevelének második részében olvasható rész: ad maiorem rei cautelam quoad clausulas magis necessarias presentibus litteris nostris patentibus de verbo ad verbum nichil addendo, nichil diminuendo transcribi facientes. 13 ti. III. Béla. 14 E szót a sor fölött pótlólag az oklevél írója írta be. 15 Az oklevélen e helyen kb. 35—40 betűnyi hiány van. Fejérpataky i. m. 158 (14.) 1. szerint e hiány Bele secundi olym [Geise regis filii in forma] libri szavakkal volna kiegészítendő. E kiegészítéssel kapcsolatban megjegyzendő, hogy az oklevélen e sornál nagyobb a hiányzó hely, mint amennyi Fejérpataky coniectúrájához szükséges volna, tehát még valami hiányzik a szövegrekonstrukcióból. Azonkívül az in forma libri kifejezés helyett az ad modum libri valószínűbbnek vehető, minthogy az E jelű oklevél is ezt a kifejezést használta. 16 Fejérpataky i. m. 158. (14.) 1. szerint e helyen csak az oklevél évszáma állt. Megállapíthatólag itt is nagyobb szövegrész hiányzik. A fenti szöveg ezt a hiányt is igyekszik kitölteni. 17 Az oklevél secundo die termini prenotati keltezést ad. Az alapterminusból csak beati Georgii szavak maradtak meg, így bizonyosra vehetjük, hogy az oklevél György-nap nyolcadán vagy quindenáján tartott törvényszéken keletkezett. Ezt támasztja alá az is, hogy a király a váradi káptalantól Mihály napjának nyolcadára kér jelentést, s ez a határnap Jakab napja nyolcadának át javításával jött létre. •;•