Levéltári Közlemények, 33. (1962)
Levéltári Közlemények, 33. (1962) 2. - Borsa Iván: III. Béla 1177. évi könyvalakú privilégiuma az aradi káptalan számára / 205–218. o.
206 Borsa Iván E tanulmánynak az a célja, hogy az „összezavart" oklevéltöredékeket szétválassza, s megfelelő elhelyezésükkel az adott lehetőségek határai között rekonstruálja a III. Béla által 1177-ben az aradi káptalan részére adott könyvalakú oklevél szövegét. Az egyes oklevéltöredékeket a következő oklevelek tartották fenn: A Imre király Rykahardus aradi prépost kérésére megerősítvén az aradi káptalant erdélyi birtokaiban, leírja a káptalan tordai földjének (Egyházfalva) 7 határait. A tartalmi átírás közli még Imre oklevelének invocatio-ját, arengáját és promulgatio-ját is. 8 Az oklevél évszáma: M° C mo septuagesimo septimo. Imre király oklevelét kivonatosan (a tordai földre vonatkozó részt) a csanádi káptalan 1323-ban írta át, s ezt tartotta fenn tartalmi átírásban László erdélyi alvajda 1391. máj. 16. > László erdélyi vajda 1391. máj. 28. > László erdélyi alvajda 1391. nov. 8. Ez utóbbinak eredetije: Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai Levéltár (a következőkben Dl.) 30.405. (Régi jelzet: Gyulafehérvári káptalan lt. Centuria M. n. 89.) — Az oklevél szövege kiadatlan. Regesztája: Zsigmond-kori oklevéltár. I. Budapest 1951. 2043. sz. A' A csanádi káptalan előbb említett 1323-i oklevelét teljes szövegében átírták bélteki [Drágffy Bertalan és Losonci László erdélyi vajdák és székely ispánok] 1494-ben, de ennek az átíró oklevélnek csak igen kis töredéke maradt fenn. 9 Dl. 30.488. (Régi jelzet: Gyulafehérvári káptalan lt. Centuria L. n. 35.) — Kiadatlan. a Az erdélyi káptalan egy hibás keltezésű, 10 gyanús oklevelében leírja Egbazfalwa határait, s ennek során említi III. Béla adományát. XVI. századi egyszerű másolata: Dl. 36.503. (Régi jelzet: Gyulafehérvári káptalan lt. Centuria M. n. 90.) — Kiadta: Teutsch— Firnhaber: Urkundenbuch zur Geschichte Siebenbürgens. I. Wien 1854. 2. 1. Wenzel: Árpádkori új okmánytár. I. Pest 1860. 74. I. 11 B Imre király Richahardus aradi prépost kérésére megerősítvén az aradi káptalant birtokaiban, leírja a két Sarus nevű falu határait. A határjárás befejeztével véget ér az oklevél. Az Imre király oklevelét 1334-ben kivonatosan átíró csanádi káptalan közvetlenül az átírt oklevél határjárása után megjegyzi: nomina verő iobagionum, que in eodem priviíegio continebantur, propter eorum multitudinem numerosam, quia nobis in rescribendo tedium generabant, non rescripsimus, sed rescriptioni supersedimus eorundem. A csanádi káptalan átíró oklevelének eredetije: Dl. 30.572. (Régi jelzet: Gyulafehérvári káptalan lt. Centuria O. n. 27.) — Kiadta: Hazai okmánytár. VIII. Budapest 1891. 11—12. Román fordítása: 7 A szóbanforgó föld neve (Eghazfalua) az átíró oklevélből állapítható meg. 8 Lásd alább a párhuzamos szövegközlésnél. 9 Az igen kis hártyacsíkon az A alatt leírt Imre-féle oklevél töredékei olvashatók. A töredék egyes szavait lásd alább a párhuzamos szövegközlés és az A jelű töredék jegyzeteiben. Hogy a csanádi káptalan 1323-i kivonatos átírásával van dolgunk, ez az Imreféle oklevél előtt olvasható . . . adiensis szótöredékből ( [Chan]adiensis) és az utána levő Emprico custode szavakból állapítható meg. (1320-tól 1332-ig a csanádi káptalanban Imre volt az őrkanonok. — Juhász Kálmán: A csanádi székeskáptalan a középkorban. Makó 1941. 149. 1.) 10 Az erdélyi káptalan oklevelének évszáma a XVI. századi másolatban: 1176. Ezt az évszámot megpróbálták 1276-ra javítani, a formulák azonban inkább a XIV. századra mutatnak. Az 1376-i évszám sem megfelelő, mert az oklevélben Miklós vajda szerepel, s ez évben nem Miklós volt az erdélyi vajda. 11 Fejérpataky i. m. 159. (Kny. 15.) 1., a 2. jegyzetben — és valószínűleg ennek alapján Szentpétery i. m. 127. sz. — az aradi oklevél töredékei között említi a Dl. 30.477. sz. oklevelet is. E jelzet alatt a kolozsmonostori konvent (1494—1496.) évi csonka oklevele található, amely leírja Egyházfalva határait secundum continentiam litteralium instmmentorum eiusdem capituli (ti. Orodiensis), de nincs említés arról, hogy III. Béla oklevele is ezek között volt-e. Így ez a töredék nem vehető figyelembe. — Megjegyzendő, hogy Teutsch— Firnhaber i. .m. I. 2. 1. jegyzetben említi egy XIII. századi hártyaoklevél töredékét, amely szintén Egyházfalva határjárását tartalmazta, s a kolozsmonostori konvent levéltárában „Aranyos Nr. 35" jelzet alatt volt. A kolozsmonostori konvent levéltárában nincs ilyen jelzetű oklevél. E levéltárban „Metales A 35" jelzet alatt Aranyos határjárása volt, s ez az oklevél az Országos Levéltár Diplomatikai Levéltárában a Dl. 28.849. jelzetet kapta. Sajnos az oklevél évtizedek óta nem található.
