Levéltári Közlemények, 33. (1962)
Levéltári Közlemények, 33. (1962) 1. - FORRÁSKÖZLÉS - Szigetvári István: Iratok a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. levéltárából az 1848–1849. évi szabadságharc hadianyaggyártásának történetéhez / 150–169. o.
Szigetvári I.: Iratok az 1848-1849. évi szabadságharc hadianyaggyártásának történetéhez 151 Szobránc, Turja-Remete (Turiaremete), Ung megyei gyárak, Zólyom és a Zólyom környéki gyárak. Ezek a gyárak megfelelő átalakítás, új gépi berendezés után főleg félkészítményeket és nyersanyagot szolgáltattak az Országos Fegyvergyár részére. 1 Ott, ahol erre szükség volt, a kormány az üzemek tulajdonosainak nagyobb összegű kölcsönt is biztosított az üzemek, műhelyek átalakítására, és ezzel azok termelését a honvédő háború érdekeinek rendelte alá. Az üzemek átalakítása, a hadiipar megszervezése nem volt könnyű feladat. Voltak ipari vállalkozások, melyek a hadiszállításokban csak a gazdasági válságból való kikerülés lehetőségét látták. Ezek elsőnek kapcsolódtak be a hadiszállításokba, és üzemüket a forradalmi kormány nagyobb összegű kölcsöne segítségével átszervezték, átalakították. Voltak .azonban vállalatok, amelyek a megfelelő állami kölcsönök biztosítása mellett is tartózkodó álláspontra helyezkedtek, üzemük termelését nem akarták a honvédő háború érdekeinek "alá /endelni. Ott, ahol „a gyengébb rábeszélés nem használt", a kormány rendeletileg kötelezte az üzemek tulajdonosait a honvédsereg részére szükséges hadfelszerelési cikkek gyártására. 2 A RMSV. RT. két jogelőd egyesületének, a Rimái Coalitiónak (Rimabrezó), és a Gömörmegyei Vasművelők Egyesületének (Ózd) üzemei, ha nem is voltak elsőrangú fontosságúak az 1848—49-es szabadságharc hadianyaggyártása szempontjából, de ágyúgolyók, gránátok és puskacsövek gyártásával, félkészgyártmányaikkal hozzájárultak a hadiipar megteremtéséhez, illetve a fegyverhiány csökkentéséhez. Az alábbiakban az egyesületeknek ezt a munkáját kívánjuk bemutatni. A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Részvénytársaság a XIX. század elején, a tőkés ipar kezdeti szakaszában alakult, vasgyártással foglalkozó kisebb vashámorok többszörös egyesüléséből: a Murányi Unióból, a Rimavölgyi Coalitióbol és a reformkorszak utolsó évtizedében alapított Gömörmegyei Vasmívelők Egyesületéből, valamint ezeknek a kiegyezést követő évben alakult Salgótarjáni Vasfinomító Társulattal 1881-ben történő egyesüléséből keletkezett. Az egyesületek közül az első a Sturman Márton földbirtokos kezdeményezésére 1808-ban ala'kult Murányi Unió volt. 3 Ezt az egyesülést a Gömör megyei kis hámorok tulajdonosai, (valamennyien birtokos nemesek) és Nagyrőcze város közönsége hozta létre. Hasonló módon alakult, ugyancsak Sturman Márton szervezésében 1810-ben a Rimái Coalitió. 4 A Coalitió működése a Gömör megyei vasiparban a Murányi Unióénál nagyobb jelentőségűvé vált azáltal, hogy a nyersvastermelés mellett sokkal nagyobb mértékben foglalkozott vasfínomítással, mint versenytársa. Mindkét egyesülés célja az volt, hogy a sok, apró ún. tótkemence 5 helyébe kevesebb számú, de nagyobb teljesítőképességű olvasztókat építsenek. Az egyesülésben kétségtelenül szerepet játszott a háborús konjunktúra is, mely a nagyobb nyereség és intenzívebb vastermelés érdekében összefogásra és az üzemek, hámorok korszerűsítésére ösztönözte az eddig kezdetleges eszközökkel dolgozó gömöri vastermelőket. Amikor a barnaszén alkalmazhatósága vasgyártási célokra ismeretessé vált, és Magyarországon az első vasútépítések megkezdődtek, az országban nem volt olyan vasgyár, mely »i J 1 ^ -° rszá 8° s Fegyvergyárrá vonatkozó adatokat Bakó Imre: A magyar állasai „Országos Fegyvergyár'» működése 1848-49-ben. Budapest 1942., Fúté Mihály: A magyar gyáripar története I. k. Budapest 1944. cs Méret Gyula: Magyar iparfejlődés 1790-1848. Budapest 1951. c. munkájából vettem. 2 Központi Gazdasági Levéltár, Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. iratai (továbbiakban: KGL. RMSV. Rt.) B 43. 3 Az egyesület 24 olvasztóval kezdte meg működését. Az olvasztók értékét 248 000 Rfr-ben állapították meg. Sándor Vilmos.: Nagyipar fejlődése Magyarországon 1867-1900. Budapest, 1954. 155. oldal - a Murányi Unió alakulását 1788. évre teszi. A Központi Gazdasági Levéltár, Rimamuráns—Salgótarjáni Vamű Rt. fond ja, Régi irattár 10. „Alakulási okiratok" cím alatt elhelyezett szerződés szerint a Murányi Unió alakulási szerződését a részvényesek 1808. május 3-án írták alá. A részvényesek eszerint a készleteket szénben, vaskőben (vasérc), fában vagy más anyagokban 1809. január l-ig saját részükre feldolgozhatták, értékesíthették. 1809. január 1. után azonban a vasműveket és a készleteket minden . tartozékaikkal az Egyesület vette át. 4 KGL. RMSV. Rt. 5. Alakulási alapszerződés, latin nyelvű 1810. május 13. 5 A magyar szakirodalom ezeket a közvetlenül acélgyártó kemencéket bucakemenccnck, a gyártott vástömbit pedig butának nevezi. Ld. Vísnyovszlky László: Nyersvasgyártás. 1960.
