Levéltári Közlemények, 33. (1962)

Levéltári Közlemények, 33. (1962) 1. - Gerics József: Krónikáink szerepe a középkori jogéletben : a váci egyházalapítás krónikás hagyományának kritikájához / 3–14. o.

12 Gcrics József megyésispánja vezetése alatt vonuljon, amint az régtől szokásos, amint erről hírt és példát lehet venni a gestából, főként Salamon királyról, Géza hercegről és Vid bácsi ispánról és a soproni ispánról, aki ugyanannak a királynak és her­cegnek a hadjáratában a kunok és besenyők ellen Nándorfehérvár körül a bácsi és soproni [haddal] küzdött." 22 Tudjuk emellett azt is, hogy a krónikát majd az oklevél-hamisítás, majd pedig az oklevélkritika eszközének használták. így hamisítottak 1400 körül a tatai kolostor kiváltságainak biztosítására a krónikaszöveg alapján IV. Béla király nevében oklevelet. 23 Az oklevélkritika eszköze volt viszont a krónika 1379-ben. Szepesi Jakab országbíró ítéletlevele szerint ugyanis bemutatták előtte IV. László egyik pri­vilégiumát, de a bíróság ezt elvetette és megbélyegezte, részben mert sarabolt oklevél volt, részben mert hibás annus regni-t tartalmazott, tudniillik „mind a krónikából, mind pedig más igen igaz okokból és tapasztalásból kitűnt, hogy a mondott kiváltságlevél kibocsájtásának évében, az Úr 1270. esztendejében,, amellyel az oklevél az említett László király úr uralmának negyedik évét jelölte, nem a mondott László király úr, hanem . . . atyja . .. István ... élt és uralkodott, Lászlót. . . pedig csak az említett kiváltságlevél kiadási éve után három évvel koronázták királlyá." 24 Nagyon fontos körülmény emellett az is, hogy a krónikának — leszárma­zom át — komoly szerepe volt a nemesség történeti tudatának formálásában. A Mátyás halála után bekövetkezett rendi reakció idején a birtokososztály jogi és politikai törekvéseinek történeti alátámasztásához az érveket részben a krónika szolgáltatta. így dolgozta bele Werbőczy István a Tripartitumba — Turóczi művének közvetítésével — a hun krónikának a fiktív ősi „communí­tas"-ról szóló, XIII. századi szövegezésű elbeszélését. 25 Dolgozatom — tudtommal — elsőként tett kísérletet a hazai szakiro­dalomban arra, hogy a krónikának a középkori jogélettel és jogi írásbeliség­gel való kapcsolataira irányítsa a figyelmet. Célom nem volt több, mint hogy a váci egyházalapítás hagyományának elemzésével az eminenter történeti elbeszélő forrásnak minősült krónika jogtörténeti vonatkozásainak probléma­körét felvázoljam. A későbbi kutatás ezt a képet minden bizonnyal pontosabbá és részletesebbé fogja tenni. Gerics József 22 „Et quod omnes tales ad Exercitum ire debentes, proficiscerentur sub conductu proprií Comitis Provinciális, sicut fűit antiqui tus consvetum, prout etiam super hoc capi potest exemplum, et informatio de gestis speclaliter Regis Salomonis, Geizae Ducis, et de Comite Wyd Bachiensi, et etiam Comite Soproniensi, qui in Expeditionibus eorundem Regis, et Ducis contra Cunos, et Bissenos, circa Nandoralbam cum Bachiense et Soproniense [agmine] mili­tarunt." Martinas Georgias Kovachich: Supplementum ad vestigia comitiorum apud Hunga­ros. Budae 1798. L k. 392—393. I. 23 Szentpétery Imre: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. 1341. sz. 24 „. . . tempore eciam emanacionis eiusdem privilegii videlicet in predicto anno do­mini MCCLXX, quo videlicet idem quartum annum regnacionis dicti domini Ladislai regis fuisse denotaret, non dictus dominus Ladislaus rex, sed . . . Stephanus. ,. páter ipsius . . . regnasse et supervixisse, idemque . . . Ladislaus. . . tercio anno post ipsum annum emanacionis dicti privilegii in regem coronatus fuisse, tarn ex coronica, quam eciam aliis verissimis racio­nibus et experienciis agnoscebatur . . ." Zala vármegye története, Oktevéltár, II. k. 162. 1. — Vö. Szentpétery Imre—Borsa Iván: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Bp. 1961. II. k. 2—3. füzet. 2691. sz. 25 Mályusz Elemér: Az Eckhart-vita. Századok 1931. 416—417. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom