Levéltári Közlemények, 33. (1962)

Levéltári Közlemények, 33. (1962) 1. - Rózsa Miklós: A tanácsi igazgatás szervezetének előzményei és első évei Budapesten, 1947–1956 / 88–137. o.

124 Rózsa Miklós 3. A tanács általános hatáskörű végrehajtó és rendelkező szerve a végrehajtó bizottság, amely a fővárosi tanácsnál 11—19 tagból, a kerületi tanácsoknál 7—15 tagból állhat. 4. A végrehajtó bizottság munkájáért elsősorban a végrehajtó bizottság elnöke felelős. A tanácsnak, a végrehajtó bizottságnak és a végrehajtó bizottság elnökének tevékenységével kapcsolatos szervezési és ügyintézési feladatokat a végrehajtó bizottság titkársága látja el. 5. A tanács hatáskörébe tartozó szakigazgatási feladatokat a végrehajtó bizottság szakigazgatási szervei látják el, amelyeknek önálló intézkedései, irányítási és hatósági jogkörük van. A szakigazgatási szerveket a tanács a törvény keretei között a Minisztertanács határozata alapján állapítja meg. E szakigazgatási szervek osztály, igazgatóság, bizottság, csoport szervezeti formájában működnek, de önálló előadó is lehet szakigazgatási szerv. Azt, hogy a fővárosi tanácsnál és a kerületi tanácsoknál milyen szakigazgatási szerveket kell létesíteni, összevonni vagy megszüntetni, a Minisztertanács állapítja meg. 6. E törvény is megadja a lehetőségét annak, hogy a fővárosi kerületi tanácsok működési területén egyes igazgatási feladatok elvégzésére végrehajtó bizottsági kirendeltségek működjenek. 7. A tanács, az állandó és ideiglenes bizottságok, a végrehajtó bizottság, a végrehajtó bizottság titkársága és a szakigazgatási szervek szervezetének és működésének általános szabályait a törvényben találjuk meg. A fővárosi és fővárosi kerületi tanács ülésének előkészítésére, összehívására és a tanácskozás rendjére vonatkozó részletes szabályokat a Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1954. évi 16, sz. határozatával

192 állapította meg. A fővárosi és a fővárosi kerületi tanácsok állandó és ideiglenes bizottságainak szervezeti és működési irányelveit, valamint munkamódszerét a Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1954. évi 18. sz. határozatával

193 állapította meg. Eszerint a fővárosi tanácsnál pénzügyi-költségvetési, mezőgazdasági, népművelési,' oktatási, városgazdálkodási, lakásgazdálkodási, építési, közlekedési, kereskedelmi, ipari, egészségügyi és szociálpolitikai állandó bizottságot, a fővárosi kerületi tanácsoknál pedig pénzügyi-költségvetési, mezőgazdasági, népművelési és oktatási, építési és közlekedési, lakásgazdálkodási, ipari, kereskedelmi, valamint egészségügyi és szociálpolitikai állandó bizottságot célszerű szervezni, de megvan a lehetőség arra, hogy a tanács a felsoroltaktól eltérő állandó bizottságokat is alakítson. Arra nézve, hogy milyen ideiglenes bizottságok szervezhetők, ugyancsak az Elnöki Tanács ad irányítást. Mind a fővárosi tanács, mind a fővárosi kerületi tanácsok végrehajtó bizottsága üléseire vonatkozó részletes rendelkezéseket és a működésre vonatkozó szabályokat a Minisztertanács 1099/1954. (XI. 28.) MT h. sz. határozatával állapította meg. 8. A fővárosi és a fővárosi kerületi tanácsok végrehajtó bizottsága titkárságának szervezetéről és működésére vonatkozó szabályokról a Minisztertanács az 1026/1955. (II. 23.) MT h. sz. határozat kiadásával rendelkezett.

104 Eszerint a titkárságon belül a) szervezési osztályt, b) személyzeti osztályt, c) panaszirodát, d) jogi csoportot, e) gazdasági csoportot kellett szervezni és /) titkos ügykezelési előadót kellett beállítani. 192 MK XI. 28. 193 MK XI. 28. 194 Vö. TK 1955. II. 23.