Levéltári Közlemények, 33. (1962)
Levéltári Közlemények, 33. (1962) 1. - Rózsa Miklós: A tanácsi igazgatás szervezetének előzményei és első évei Budapesten, 1947–1956 / 88–137. o.
A tanácsi igazgatás szervezetének előzményei és első évei Budapesten 125 A szervezet kiépítésére a 11/66/1955. Titk. sz. 196 végrehajtó bizottsági elnöki intézkedéssel került sor. Eszerint a szervezési osztály öleli fel a titkárságnak a 113/12/1952—Titk. 195/a sz. intézkedés szerinti három szervezeti egységét, a szervezési és mozgalmi csoportot mozgalmi csoport elnevezéssel, az elnöki, adminisztrációs csoportot adminisztrációs csoport elnevezéssel, valamint a sajtó- és propaganda csoportot ugyanilyen elnevezéssel. Ä titkárság személyzeti osztályának megszervezésével tulajdonképpen megszűnt a végrehajtó bizottság XV. Személyzeti osztálya. A Panasziroda lényegében a 13/8/2/1954—Titk. 195 / 13 sz. intézkedéssel szervezett munkáslevelezési és panaszügyi csoportnak; a jogi csoport a ///, Igazgatási osztály jogi csoportjának egyes, államigazgatási jogi vonatkozású ügyköreit vette át. A gazdasági csoport az I. Pénzügyi osztálynak később (közzé nem tett intézkedéssel) a III. Igazgatási osztályhoz került gazdasági (operatív) költségvetési csoportja ügykörét látja el, a titkos ügykezelési előadó a titkos ügykezeléssel kapcsolatos feladatokat látja el. Egyidejűleg a titkárság ellenőrzési csoportja, megszűnt, ügyei a titkárság szervezési osztályának egyes csoportjai között oszlottak meg. Ugyanakkor a légoltalmi beruházási csoport a titkársághoz került. Az eszerinti felépítés megváltoztatására az 1956. évben az 1065/1956. (VII. 28.) MT h. sz. határozat alapján került sor. Ez utóbbi szerint a Minisztertanács felhatalmazta a főváros tanácsát, hogy a végrehajtó bizottság titkársága szervezeti és működési szabályait saját hatáskörben állapítsa meg. A tanács '9/1957. sz. rendeletével 190 állapította meg a titkárság új szervezeti és működési szabályait. 9. A szakigazgatás szervezetének kereteit a tanácstörvény adja meg, amikor úgy rendelkezik (54. §), hogy a tervezési, pénzügyi, mezőgazdasági, városés községgazdálkodási, kereskedelmi, ipari, élelmiszeripari, oktatási, népművelési, egészségügyi, szociális, testnevelési és sport, valamint általános igazgatási és egyéb feladatok megoldására kell szakigazgatási szerveket létrehozni, és hogy a Minisztertanács szabályozza, hogy mind a fővárosi, mind a fővárosi kerületi tanácsoknál milyen szakigazgatási szerveket kell létesíteni, összevonni vagy megszüntetni. Ennek megfelelően a Minisztertanács 1955. március hó 1-i hatállyal rendelkezett a tekintetben, hogy melyek a fővárosi tanácsnál és a fővárosi kerületi tanácsoknál létesítendő szakigazgatási szervek. 197 A szakigazgatási szervek szervezeti felépítését és működésének szabályait az illetékes miniszter (országos hatáskörű szerv) a Minisztertanács előzetes jóváhagyásával határozta meg. 198 Az illetékes miniszterek a szabályzatokat általában oly miniszteri utasítással adták ki, amelyeket az illető minisztérium hivatalos lapjában (szakközlönyében) közzé is tették. Van olyan szabályzat, amelynek kiadására vonat193 p K vili. 25. 195/a pK V. 10. m/b FK III. 1. 196 FK 1958. VIII. 4. 197 8/1955. (II. 13.) MT sz. 198 1954:X. tv. 55. §.