Levéltári Közlemények, 32. (1961)

Levéltári Közlemények, 32. (1961) - Ember Győző: A Magyar Országos Levéltár 1960-ban / 23–47. o.

A Magyar Országos Levéltár 1960-ban 45 unióban, három Csehszlovákiában, kettő a Német Demokratikus Köztársaságban, kettő Lengyelországban, kettő Jugoszláviában, négy Ausztriában, kettő Olaszországban, egy Görögországban és egy Svédországban. * Jutalom. — A külföldi kiküldetésnek a legtöbb esetben jutalom jellege is volt. Pénzjutalmat az év során 40 dolgozónk 47 esetben kapott. Borsa Iván a mormon akcióval kapcsolatos kezdeményezései és sikerei részbeni elismeréseként újítási jutalomban részesült. Egyéb említésre méltó újítás nem akadt. * Könyvtár. — Intézetünk munkáját az elmúlt évben is jól segítette könyvtárunk működése. Dolgozóink és kutatóink 2879 esetben 3790 művet használtak kgaiyvtárunk állományából, amely 1960-ban 841 művel gyarapodott, 1336 kötetben, az alábbi megoszlásban: 693 mű 1 052 kötetben 158 folyóirat 284 841 mű . . . 1 336 kötetben A gyarapodás értéke 54 463,10 forint volt. 1956-os veszteségként tavaly írtunk le 134 művet, 151 kötetben, 2808 forint értékben. Az évvégi állomány 25 935 mű volt, 51 105 kötetben, 1 046 634 forint értékben. Az új szerzemény leltározása megtörtént. Elkészült az új anyaghoz az általános szerzői és a földrajzi katalógus is, összesen 1632 kartotéklapon. Könyvtárunk hálózati központi könyvtára a levéltári könyvtáraknak. Ezzel kapcsolatos tevékenysége kb. kétszerannyi munkáját veszi igénybe, mint amennyit saját anyagunk gondozására fordít. * Ezzel végére is értem az 1960-ban végzett munkánkról szóló beszámolónak, amelyhez még csak azt fűzöm hozzá, hogy betegség, továbbá különböző nem intézeti, de munkaidőt igénylő elfoglaltságok — pl. továbbtanulás, népi ülnökség, fizetés nélküli szabadság stb. — következtében összesen 1081 munkanap esett ki, amit csak részben pótoltak a betegek helyettesei. Dolgozóink munkaidőn kívüli tevékenységére, a párt- és szakszervezetekben, valamint másutt végzett társadalmi munkájára, akadémiai bizottságokban, társulatokban stb. kifejtett sokoldalú működésére csak utalok, ennek ismertetésére azonban nem térek ki, noha hangsúlyozni kívánom, íiogy ez a tevékenységük nem választható el mereven intézeti munkájuktól; a kettő kölcsönhatása nyilvánvaló. A beszámolóból végeredményben azt a következtetést vonhatjuk le, hogy 1960-ban — bár nem minden kitűzött feladatot sikerült megoldanunk;