Levéltári Közlemények, 32. (1961)

Levéltári Közlemények, 32. (1961) - FOLYÓIRATSZEMLE - Schmidt Ádámné: Mitteilungen des Österreichischen Staatsarchivs, Bd. 11–12. (1958–1959) / 253–255. o.

254 Folyóiratszemle udvar előtt álltak. A tanulmány számos magyar problémát is ismertet, melyek megoldásának végeredményeképpen 1822. jún. 1-én a szávántúli polgárosított horvát területeket és a hajdani magyar tengerpartot visszakebelezték Magyarországba. — JÁKOB BAXA rövid cikke Adam MüUernek, a német romantikus közgazdasági iskola megalapítójának, Metternich XIX. század elejei lipcsei megbízottjának a híres könyvkiadó Brockhaus házzal való kapcsolatáról szól, a Staatsarchivban őrzött lipcsei konzulátusi akták alapján. A cikk és az utána közölt dokumentum azt mutatja, hogy a Lipcsében nem alaptalanul Metternich besúgójának tartott A. Müller hogyan igyekezett Brockhaus könyvkiadói munkáját Ausztria szempontjából kedvezőbbre hangolni. — JULIUS MARX: „Die amtlichen Verbotlisten" c. cikke az 1810—1848 közötti időszakban, az 1810. szept. 14-én kiadott cenzúrarendelettől egészen a polgári forradalomig kiadott hivatalos osztrák cenzúrajegyzékek több levéltárból végül is teljesen összegyűjtött sorozata alapján az osztrák cenzúrapolitikát elemzi. — ERIKA WEINZIERL-FISCHER a vonatkozó fontosabb iratok közlésével alátámasztott cikke az 1850 áprilisában egyházi ügyekben kibocsátott császári rendeletek hátterét és létrejöttét ismerteti. A vegyes rovatban R. NECK Rudolf trónörökösnek közvetlenül öngyilkossága előtt Szögyóny-Marich Lászlóhoz írott búcsúlevelét, valamint a trónörökös végrendeletét jelentéktelen kérdésekben módosító kodicillus szövegét közli fotókópiákban. A levelek eredetijének holléte ismeretlen, a felvételek a Haus-, Hof- und Staatsarchiv lemezfelvételeinek rendezésekor kerültek elő. Ennek ellenére a levelek hitelességéhez nem fér kétség. Érdekes, hogy a trónörökös levele magyarul van írva. — F. FELLNER II. Vilmos és VII. Eduárd 1905 nyarán a marokkói kérdésben létrejött átmeneti megegyezését tárgyalja. A 12. kötet elsőnek közölt tanulmányában BERTHOLD WALDSTEIN-WARTENBERG az Arco grófok uradalmának történetét ismerteti a terület 1413-ban történt grófsággá emelése előtti időszakból, az Arco-levéltár anyaga alapján. Részletesen leírja az uradalmat, ismerteti az uradalomhoz tartozó várakat, az uradalom gazdálkodását, regálé- ós felségjogait, vámkimutatásokat és a vámok alapján elemzett forgalmi adatokat közöl, majd ismerteti az uradalom szervezetét, itt tárgyalva az uradalom úrbéri jövedelmeit és az alkalmazottak béreit. — WALTER ERNST HEIDENDORFF terjedelmes tanulmányt közöl Ejő-Ausztriának (tehát a rajnai osztrák tartományoknak) a 30 éves háború alatti történetéről, e tartományok elvesztéséről és a visszaszerzésükre tett kísérletekről. A tanulmány — melynek a 12. kötet csak első részét tartalmazza — az 1617 — 1639 közötti eseményekkel foglalkozik, részletesen tárgyalva ezen évek hadi eseményeit és a velük kapcsolatos diplomáciai tevékenységet. — Igen érdekes a prágai ARNOST KxiMA-nak a XVIII. század legnagyobb cseh manufaktúráiról írott rövid tanulmánya. Közülük az oberleutensdorfi textil, a potstejni vászon, a bürgsteini üvegmanufaktúra, valamint a Kosmonosyban alapított fagyapot-manufaktúra került behatóbban ismertetésre. Mindezek részint nagybirtokos, részint kamarai alapítások voltak. A tanulmány a függelékben a kelet-csehországi fonal- ós vászongyártás, valamint a potstejni vászonmanufaktúra igazgatójává kinevezett Chamaró gróf 1775. febr. 23-án kelt instrukcióját tartalmazza. — ADAM WANDRUSZKA Lotharingiai Ferencnek, Mária Terézia férjének vallásosságát elemzi a folyóirat 7. évfolyamában már felvetett „pietas Austriaca" eszményének szemszögéből, a császárnak a Staatsarchivban megőrzött négy vallásos tartalmú elmélkedése alapján. Szerző a tanulmányban rámutat az elmélkedésekben megfigyelhető janzenista vonásokra, ós hangsúlyozza, hogy a császár fiai által követett felvilágosodott „jozefinista" politika ideológiailag mennyire visszanyúlik Ferenc császár vallásos gondolkodására. — JOSEF HRAZKY pármai Izabellának, II. József császár első, még Mária Terézia uralkodása alatt elhunyt feleségének egyéniségét elemzi, rámutatva arra a hatásra, melyet a főhercegnő férjére, annak a Bourbon politika irányába fordítására gyakorolt. A tanulmányt terjedelmes forrásközlés egészíti ki pármai Izabella levelezéséből és elmélkedéseiből. Ezeknek eredetijót a magyaróvári Habsburg levéltárban őrizték, és szerző azokat még a levéltárnak az Országos Levéltárban 1956 novemberében bekövetkezett pusztulása előtt készített mikrofilmekről idézi. — MISKOLCZY GYULA: „Metternich és a magyar rendek" c. tanulmánya tulajdonképpen egy, a kancellár halálának 100 éves évfordulója alkalmával elhangzott előadás. Szerző kiemeli Metternich össz-monarchikus szemléletét, a Dunamedencével kapcsolatos állásfoglalását. A tanulmány szerint Metternich működésót külföldi (rajnavidéki) származása és konzervatív beállítottsága határozta meg. A trónhoz mindig hűséges volt, de sohasem folytatott céltudatos nómetesítő politikát, ós felfogása a magyar rendekétől lényegesen nem tért el. Több adat szól amellett, hogy Metternich a magyar rendi alkotmány mellé állt ós a trón, ós a rendek között összebéki' ésre törekedett. Eleinte ellene volt minden reformnak, és csupán a fennálló törvények betartását kívánta; később — a „fontolva haladók" hatására — bizonyos reformprogramot is szükségesnek látott. Szerző szerint Metternich még 1849-ben, a szabadságharc leverése után is megér-