Levéltári Közlemények, 32. (1961)

Levéltári Közlemények, 32. (1961) - FOLYÓIRATSZEMLE - Nederlands Archievenblad, Jg. 63–64. (1959–1960) / 255–256. o.

Folyóiratszemle 255 test tanúsított a magyarok iránt. A nemzetiségi problémát tárgyalva a tanulmány szerzője megállapítja, hogy Metternich a Monarchia nemzetiségeivel szemben nem volt elfogult, s a magyarok követeléseinek — pl. a nyelv és a vegyesházasságok kérdésében — fokozatosan engedett. Metternich mindenkelőtt békességet kívánt, és a nemzetiségi probléma súlyosságát feltehetőleg nem ismerte fel. — KAEL OTMAR FREIHERR von ARETIN Weiden táborszernagy emlékiratai alapján ismerteti azt a folyamatot, ahogyan Beauharnais Jenő olasz királysága 1814 áprilisában ismét osztrák fennhatóság alá került. Weiden személyiségének és az 1814 tavaszán uralkodó olaszországi helyzetnek ismertetése után Weiden emlékiratainak vonatkozó részét idézi az olasz királyság megszállásáról. — FRIEDRICH ROEMFELD igen terjedelmes tanulmányban Konstantin Reitz-nek, egy elfelejtett német Afrika-kutatónak életét ismerteti (1817 —1853). Ahesseni származású Reitz egyiptomi utazása után osztrák konzuli szolgálatba lépett, és Egyiptomból kiindulva kereskedelmi jellegű utazásokat tett Szudánban ós Abesszíniában. — PAUL MECHTLER válogatott részleteket közöl dr. Karl Freiherr von Banhansnak (1861 —1942), az utolsó osztrák császári vasútügyi miniszternek és Lammasch kormánya miniszterelnökhelyettesének emlékirataiból. Banhans közigazgatási szakemberként az osztrák köztársaságban is fontos közigazgatási szerepet töltött be. Mint politikus liberális volt, de nem antiklerikális, lelke mélyén schwarzgelb, de nem kifejezetten legitimista. Emlékirataiból szerző több részletet közöl: így az 1905. decemberi csehországi vasutassztrájkról, a piavei offenzíva előzményeiről, a Monarchia összeomlásáról; beleszőve érdekes levél számol be az 1918. őszi bukovinai ukrán—román harcokról. — A vegyes rovatban két II. József-korabeli kutató-expedíció történetét ismerjük meg ALPHONS SPRUNCK cikke nyomán. — Magyar vonatkozása miatt keltheti fel érdeklődésünket R. NECK cikke Ferenc Ferdinánd tiltakozásáról, melyet az 1907. évi magyar alkotmánybiztosíték ellen írásban is lefektetett. A tiltakozásról a kortársaknak és a történettudománynak eddig is volt tudomása, de maga az irat — melyet szerző a függelékben szószerint közöl — 1959-ig lepecsételve, felbontatlanul maradt a Haus-, Hof- und Staatsarchivban őrzött Habsburg családi okmányok között. WALTER PILLICH művészettörténeti regesztákat közöl az 1638 — 1780 közötti időszakból a főud varmesteri hivatal protokoll urnáiból; a 12. kötetben a regeszták első része jelent meg (1709-ig). A kötetek végét bőséges folyóirat- és irodalomszemle zárja le. Ezekben csaknem kizárólag a tőkés orszá"ck történészeinek munkái szerepelnek, a népi demokratikus országok közül a folyóirat jóformán egyedül magyar szerzők munkáit ismerteti. Több

1 oldalas ismertetés jelent meg HAIS s LEO MiKOLECZKYtől Sashegyi Oszkár: „Zensur und Geistesfreiheit unter Joseph II." című munkájáról (Budapest, 19 8). Rövidebben került, ismertetésre Varga Endre: Uriszék c. kötete (Budapest, 1958.) és Eckhírt Ferenc: A fcécsi udvar £azdaeágpc litil-ája Magyarországon 1780—1816. című műve, valamint Windisth Éva: A Közlöny (1848 —1849) c. tanulmánya. Ez utóbbi két ismertetés szerzője MisKOLCZY GTUIA. A kötetekben megjelent tanulmányok szerzői közül 3 nyu~atnémet, 1 luxemburgi, 1 chicagói és 1 mainzi, 1 prágai és 1 magyar, a^ osztrák szerzők nagy tcbhsége bécsi. Mindegyik kötetben igen részletes folyóirat-bibliográfiát találunk az osztrák történeti folyóiratoknak levéltártudománya diplomatikai, újkori paleográfiai, későközépkori és újkori történeti (különös tekintettel Ausztria történetére) tárgyköreiből. Schmidt Adámné NEDERLANDS ARCHIEVENBLAD Organ van de Vereniging van Archivarissen in Nederland. Groningen. Jg. 63 — 64. (1959-1960.) A holland levóltárosegyesület folyóirata az ismertetésre kerülő két évben formai ós tartalmi szempontból egyaránt változáson ment át. Egyrészt a 64. évfolyammal kezdődőleg áttértek az évfolyamoknak naptári év szerinti tagolására, így a 63. évfolyam nem négy, hanem öt füzetből áll. Másrészt megváltozott a folyóirat szerkesztése is, FORMSMA W. J., a groningeni Állami Levéltár vezetője személyében új szerkesztő került a lap élére. Előre kell bocsátanunk, hogy véleményünk szerint a szerkesztőváltozás csak előnyére vált az Archievenbladnak. Bár változatlanul magán viseli az egyesületi folyóirat jellegét, amit a dolog természeténél fogva nem is vethet le, de szerkesztése sokkal egységesebb elgondolás alapján történt, mint az előbbi évfolyamoké. A folyóirat e két évfolyamában is a következő rovatokra tagolódik: egyesületi élet, (bár ennek terjedelme a korábbiakhoz képest a két évfolyamban jelentősen csökkent,