Levéltári Közlemények, 32. (1961)

Levéltári Közlemények, 32. (1961) - FOLYÓIRATSZEMLE - Schmidt Ádámné: Mitteilungen des Österreichischen Staatsarchivs, Bd. 11–12. (1958–1959) / 253–255. o.

Folyóiratszemle , 253 illetőleg az évről évre megadott témakörben lefolyt ülésekről külön füzetben ~ az 1959. évi ülések anyagáról az 1960. évi 30. szám két ív terjedelmű mellékletében — ad számot. Az 1959. évi vitaanyag „A levéltáros és a kutatás" címet viseli, míg az 1960. évi területi értekezletekre a vállalati levéltárak ügyét tűzik napirendre — az idevonatkozó körkórdóseket az óv első száma teszi közzé. Ugyanez a szám a francia levóltárosegyesület évi közgyűlésének jegyzőkönyvét publikálja, míg a további számokban levéltári, történeti, könyvtári, irodalomtörténeti vonatkozású művek értékes ismertetését találjuk. Padányi Gulyás Gyuláné MITTEILUNGEN DES ÖSTERREICHISCHEN STAATSARCHIVS Hrsg. von der Generaldirektion. Wien. Bd. 11-12. (1958—1959.) Az osztrák állami levéltárak tudományos folyóirata 11 — 12. kötetében is csaknem kizárólag levéltári anyag alapján álló történettudományi értekezéseket közöl: szakmai levéltári problémákról a folyóiratban említés sem történik. (Nyilván nem kizárólag az osztrák levéltárosok levéltári szakkérdések iránti érdektelensége folytán — hiszen az állami levéltárak egyik tudományos munkatársának éppen e 2 óv alatt figyelemre méltó szakcikke jelent meg a levéltári terminológia osztrák problémáiról az Archivalisehe Zeitschrift hasábjain.) Mivel azonban a két kötet tanulmányainak legnagyobb része közvetve vagy éppen közvetlenül is magyar vagy legalábbis magyar vonatkozású problémákat is tárgyal, részletes ismertetésük, úgy véljük, nem felesleges. 11. kötete HAREY KÜENEL orvostörténeti tanulmányával kezdődik, melyben az első Habsburgok háziorvosainak rövid életrajzát közli egészen III. Frigyes haláláig, tehát a XV. század végóig. Ebből az időszakból 20 orvos életét írja le részletesebben, amellett külön rövid összefoglaló adatközlésekben ismerteti a császárok olasz, zsidó és német, kevésbé ismert háziorvosainak személyiségét. Külön ír két, a családban előfordult betegségről: aragóniai Izabella szembetegségéről és

III. Frigyes lábamputációjáról. A tanulmány az orvosok rendi állására vonatkozó fejtegetésekkel zárul. — RICHARD BLAAS a Sacra Rota Romana mellett működő császári auditoriatus történetéről tájékoztat. Bevezetésül a Rota-nak (mely szerző szerint a XV—XVI. században ,,a világ legelőkelőbb és legfontosabb bírói fóruma, a középkori jogbölcselet főiskolája és kiváló kánonjogászok nevelőiskolája" volt) adja rövid történetét, majd az emellett működő császári auditoroknak — vagyis bíráknak — hivatalát ismerteti két periódusban: a XVII. század végéig ós attól kezdve a Szent Birodalom megszűnéséig. 'Részletesen leírja az egyes auditorok működését, majd utána a most már osztrák császári auditoriatust ismerteti egészen a Monarchia összeomlásáig, — JUHÁSZ KÁLMÁN szegedi egyháztörténész „Jesuiten im Bánat 1718 —1773." címmel a bánáti jezsuiták történetét mutatja be részint a Temesvári Püspöki Levéltár, részint a Wiener Hofkammerarchiv, legnagyobbrészt azonban a vonatkozó irodalom alapján. Részletesen tárgyalja a jezsuiták betelepedését és első szervezetüket, majd lelkipásztori és oktatási tevékenységüket méltatja. — . JOSEF HEAZKY Johann Christoph Bartenstein rövid életrajzát adja, aki a polgári sorból a Habsburgok udvari kancelláriai tanácsosa, a titkos államtanács jegyzője, a külügyek vezetője, majd az illír udvari bizottság elnöke lett, ismertetve többek között azt a tevékenységet is, melyet mint II. József nevelője kifejtett. — ALOIS BETJSATTI a bécsi Hofkammerarchiv iratai alapján — mint az osztrák liberalizmus történetének egy gazdaságtörténeti problémáját — az állami javak 1780—1848 közötti elidegenítését tárgyalja (a tanulmány azonban Magyarországra nem vonatkozik). Szerző az állami javak elidegenítését mint a gazdasági liberalizmus egyik korai csíráját értékeli. Óriási terület elidegenítéséről volt itt szó: kb. 24 000 km

2 357 473 családdal ós majdnem 20 millió lélekkel, 200 000 hold megművelt földterülettel, 3 és 1/2 millió hold erdővel. — ALPHONS SPRUNCK igen terjedelmes tanulmánya az osztrák Németalföld 1790. évi viszonyairól tájékoztat Mária Krisztina főhercegnőnek a bécsi kormányhoz intézett jelentései alapján. A tanulmáiiy érdekes perspektívát nyit számunkra is az 1790. év nemzetközi vonatkozásait tekintve. A függelék iratokat közöl az udvar ós a holland kormány 1790-ben lefolyt levelezéséből. — ARTHUR G. HAAS: „Ferenc király, Metternich és Illyria jogállása" c. tanulmányában (mely mint lábjegyzete utal rá, egy, Metternich reorganizációs tevékenységét ós ezzel szemben a nemzetiségek kérdését 1813—1822 között vizsgáló nagyobb tanulmány egy része) igen alapos levéltári kutatás alapján tárgyalja azokat a problémákat, melyek a Napóleon által megteremtett illír királyságnak a napóleoni rendszer bukása után bekövetkezett megszűntével a bécsi