Levéltári Közlemények, 32. (1961)

Levéltári Közlemények, 32. (1961) - Balázs Péter: A magyar állami levéltárak 1960-ban / 3–22. o.

14 Balázs Péter dapesti városatyák panamái c. kötet (szerk. Szekeres József) a Fővárosi Levéltár anyagából fog érdekes és leleplező Horthy-kori dokumentumokat közölni. A Soproni Szemle részére készült a Győr megyéhez küldött soproni keltezésű missilis levelek a XVII. századból c. összeállítás (Lengyel Alfréd). A történeti statisztika művelésében szép számban vettek részt levéltárosok. A Conscriptio Czirákyana I. kötetének anyaga elkészült (Trócsányi Zsolt) és 1961-ben kerül nyomdába. Vas megye 1744. évi összeírásáról készült tanulmány (Vörös Károly) a KSH és a LOK közös kiadványaként 1961-ben jelenik meg. A Történeti Statisztikai Évkönyv 1960. évi kötetében több levéltáros tanulmánya található (Veres Miklós Szabolcs megye XVI—

XVII. századi adózó népességéről, Sándor Pál Rezi község földbirok statisztikájáról, Baraczka Istvánné Kőszeg 1828. évi összeírásáról és Balázs Péter Győr 1848 előtti társadalmáról készült feldolgozása). A tervév folyamán készült el a (jyőr-Moson megyei földreform beindulása és kezdeti statisztikája (Lengyel Alfréd) és a Szentandrás község földbirtok statisztikája 1789—1858 (Sándor Pál) c. statisztikai tanulmány. A fondkópző intézmények ós üzemek történetével is több tanulmány foglalkozik. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1944. dec. 21—1945. okt. 15-ig terjedő működéséről Rácz Béla, az Elhagyott Javak Kormánybiztosságáról Kardos Kálmán, a Budapesti Nemzeti Bizottságról Nagy Lajos, a Győr megyei Nemzeti Bizottságról Lengyel Alfréd, a Fővárosi Közélelmezési Hivatalról Ort János, a Fővárosi Rendőrségről (1881—1945) K. Szabó Erzsébet, Buda és Pest 1686—1708-i bírósági gyakorlatáról Bónis György, a feudáliskori pénzügyigazgatás történetéről Komoróczy György, az Egri Kórház történetéről Soós Imre, a százéves Szentesi Gimnáziumról Páhi Ferenc írt tanulmányt. A Chmoin-gyár és az Általános Fogyasztási Szövetkezet történetéről Jenéi Károly, a Diósgyőr-hámori Vasgyár történetéről Soós Imre munkája jelent meg. A levéltártörténeti feldolgozásokat Bottló Bélának az Archívum Regni 1756—1765-i történetéről, Kanyar Józsefnek Somogy megye levéltárának történetéről és Föglein Antal ny. orsz. főlevéltárnoknak a vármegyei levéltárak XIX. sz. elejei helyzetéről írt tanulmányai képviselik. A levéltárak lehetőségeikhez mérten igyekeznek az őrizetükben levő iratanyagot tudományos igényű helytörténeti feldolgozások révén is közkincscsé tenni. Különösen szép számban készültek az elmúlt év folyamán agrártörténeti tanulmányok. Említést érdemel Felhő Ibolyának a Budapest környéki falvak úrbérrendezéséről, Újlaki Zoltánnak a Szabolcs megyei parasztság úrbérrendezés előtti társadalmi szerkezetéről, Farkas Gábornak az 1740—1761-i Fejér megyei úrbéres mozgalmakról, Hadnagy Albertnek Ozora község telepítéstörténetéről, Oltvai Ferencnek a battonyai zendülők peréről, Sándor Pálnak Egregy történetéről és Ort Jánosnak az alsószelestei úriszékről ós majorgazdaságról (1564) készült munkája. A Horthy-korszak elsikkasztott földreformjának Somogy megyei vonatkozásairól Kanyar József, az 1945. évi Baranya megyei földreformról Kopasz Gábor tanulmánya készültel. A felszabadulás Szabolcs, Baranya és Vas megyei történetéről Hársfalvi Péter, Vörös Márton és Horváth Ferenc írt. Ha Bálint összeállította Veszprém megye helytörténeti lexikonát. Nagy István Pest XVIII. századi kézműiparáról, Mattioni József a főváros által kiírt 1871. évi nemzetközi városrendezési pályázatról, Szekeres József az újpesti hajóépítés történetéről, Lengyel Alfréd Győr megye II. József törekvéseivel szemben tanúsított ellenállása-