Levéltári Közlemények, 32. (1961)

Levéltári Közlemények, 32. (1961) - Balázs Péter: A magyar állami levéltárak 1960-ban / 3–22. o.

A magyar állami levéltárak 1960-ban J5 ról, Balázs Péter az 1848. évi győri társadalmi harcokról, Komoróczy György a nagykereki kastélyról, Szabó Ferenc a gyulai dologházról (1837—1846) és Békés megye múlt századi utcaneveiről, Degró Alajos a Zala megyei boszorkányperekről írt tanulmányt. A Levéltári Osztály nem zárkózott el az elől sem, hogy azok, akik a történetírás valamelyik ágára vagy korszakára specializálták magukat, a hajlamaiknak és képzettségüknek legjobban megfelelő kiadványmunkán dolgozzanak. Ezek a vállalkozások rendszerint több évre átnyúló tervet jelentenek. Az elmúlt évben elkészült Bónis Györgynek A budai curia jogász szakemberei Mátyás korában, Sándor Pálnak Ujabb adatok a paraszti földbirtoklás történetéhez a XIX. század első felében, Bácskai Verának A XVI. századi magyar mezővárosok, H. Kohut Máriának Az 1891. évi vasárnapi munkaszüneti törvény és Bogdán Istvánnak Papirmalom alapítási kísérletek Budán és A papíripar fejlődése című tanulmánya. Népművelés Népművelésre a levéltárak munkaidejük 1,6%-át (1141 nap) használták fel. A levéltárak népművelő és propaganda munkájának középpontjában a felszabadulás 15. évfordulójának megünneplése állott. A levéltárak kiállítások, népszerű formában megírt kisebb tanulmányok és előadások útján ismertették meg az érdeklődőkkel a felszabadulás történetére vonatkozó fontosabb dokumentumokat és a 15 óv alatt elért vívmányokat. Az Országos Levéltár fotokópiás felszabadulási kiállítását 5 gimnáziumnak, 21 általános iskolának és 10 egyéb szervnek küldte meg. Az illetékes helyi szervekkel együttműködve úgyszólván valamennyi levéltár értékes dokumentumokkal részt vett a központilag szervezett helyi reprezentatív kiállítások megrendezésében. Amelyik levéltárnak erre alkalmas helyisége volt, / maga is rendezett felszabadulási emlékkiállítást. (Mindezekről a Levéltári Híradó 1960. 3.—4. száma közöl részletes beszámolót.) Az óv folyamán megnyílt az Országos Levéltár állandó kiállítása, amelynek feladata, hogy az érdeklődőknek — különösen a tanuló ifjúságnak — bemutassa hazai történetünk fontosabb ós érdekesebb írásos emlékeit. A Nemzeti Múzeum országos Risorgimento-emlékkiállításának rendezésébe a levéltárak is bekapcsolódtak. Pest és Nógrád megye Levéltára Szadán Székely Bertalan emlékkiállítást, Tószegen a tanácsház felavatása alkalmával helytörténeti kiállítást rendezett, A debreceniek Berettyóújfalun ós Hajdúböszörményben helytörténeti, »3 debreceni gimnáziumban iskolatörténeti kiállítás keretében mutatták be a fondképző történetére vonatkozó érdekesebb dokumentumaikat. Győr és Szentes az alkotmány ünnepe, Szombathely a levéltárak államosításának 10. évfordulója alkalmából rendezett házi kiállítást. Említést érdemel még a Szombathelyi Állami Levéltár által rendezett Kőszeg története a XVH. századig és a Zalaegerszegi Levéltár által összeállított Haladó eszmék Zala megyében a reformkorban című kiállítás. Az utóbbi levéltár a Földrajzi Társaság vándorgyűlése alkalmából kéziratos térképeiből állított ki. Szolnok megyében a középiskolai történelemtanárok egyik szakmai továbbképzését a levéltárban tartották meg, ahol A szemléletes történelemtanítás problémái c. előadást dokumentumok bemutatása kísérte.