Levéltári Közlemények, 32. (1961)
Levéltári Közlemények, 32. (1961) - Nagy Lajos: A Budapesti Nemzeti Bizottság működésének történetéhez : 1945. január 21.-április 11. / 129–146. o.
140 Nagy Lajos s hogy a tervezés és a végrehajtás egy kézben legyen, az ötös bizottság elhatározta, hogy az újjáépítési hivatalt és működését megszünteti, és teljes működési körét a Fővárosi Közmunkák Tanácsára ruházza. 49 Az ötös bizottság határozatát márciusban a kormány is megerősítette 50 azzal, hogy a Közmunkák Tanácsának elnökét nevezte ki országos újjáépítési kormánybiztosnak. Az újjáépítési kormánybiztos a közmunkakötelezettségre vonatkozó tervezetét annak kiadása előtt az ötös bizottságnak küldte be. 51 A Budapesti Nemzeti Bizottság január 21-i felhívása értelmében az egyes hivatalokat, intézményeket a rangidős hivatalnokok voltak kötelesek vezetni. 52 Vitás esetekben a Budapesti Nemzeti Bizottság, az ötös bizottság nevezett ki vezetőket. Január 28-án kinevezte a Nemzeti Bánk és a Pénzintézeti Köznont vezetőjét, február 21-én a Nemzeti Múzeum elnökét, a közgyűjtemények országos felügyelőjét és a Bibliográfiai Központ vezetőjét, az Egyetemi Könyvtár, igazgatóját, február 24-én a Szépművészeti Múzeum igazgatóját, március 12-én a Petőfi Múzeum vezetőit. Jó néhány esetben a Budapesti Nemzeti Bizotteág főtitkára adott felhatalmazást vagy megbízást a vezetésre. (február 1: Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium, Honvédelmi Minisztérium élelmezési osztály és honvéd tanári kar, február 22: Földművelésügyi Minisztérium, március 2: Országos Magyar Iparművészeti Iskola, Szesz Egyedárusítási Igazgatóság, március 3: Illetékkiszabási Hivatal stb.) 53 S amikor a Budapesti Nemzeti Bizottság hozzájárult a Budapesti Ügyészség, a Budapesti Büntető Járásbíróság és a Budapesti Büntető Törvényszék működésének megkezdéséhez, az Igazságügyminisztériumot vezető miniszteri osztályfőnök az általa ezekhez a bíróságokhoz kinevezendő személyek megbízásához a Budapesti Nemzeti Bizottságtól kért hozzájárulást. 54 A Művészeti Szaktanács 55 javaslatára az ötös bizottság nevezte ki az egyes budapesti színházak igazgatóit is. (Nemzeti Színház: február 16, 56 —- Jókai Színház, Royal Színház, Erzsébetvárosi Színház: március 5, — Fővárosi Cirkusz: március 5, — Belvárosi Színház, Arizona: március 16.) A mozinyitási ós játszási engedélyeket is az ötös bizottság adta ki az egyes pártoknak, illetve szakszervezeteknek. Vitás esetekben — ha ketten tartottak igényt ugyanarra a mozira -— döntött. 57 49 Főy. Lt. — BNB vegyes iratok 1945. február 16. 50 Erre a megerősítésre szükség is volt, ugyanis a polgármester még március 5-én sem volt hajlandó beleegyezni az újjáépítési hivatal megszüntetésébe, s az országos újjáépítési kormánybiztos március 21-én arról tett panaszt az ötös bizottságnak, hogy a polgármester nem hajlandó számára a, szükséges munkaerőket átengedni. 61 Főv. Lt. — BNB iratok 1945. március 16, március 19. 52 Szabadság 1945. március 21., de az ötös bizottság február 9-én elvileg kimondta, hogy az állami, hivatalokat és közületeket ideiglenes minőségben a jelentkező rangidős vezeti, amennyiben politikailag nem megbízhatatlan. 53 Főv. Lt. — BNB iratok, az idézett dátumok szerint. 54 Főv. Lt. — BNB iratok 1945. február 12. 55 Főv. Lt. — BNB iratok 30/1945. főtitkársági szám (március 7.). A Művészeti Tanács megalakításához az Ötös bizottság február 5-én adta meg a felhatalmazást a Magyar Művészek Szabadszervezetének. 56 Főv. Lt. — BNB iratok 1945,^február 16. XI/7. — 1945. sz. BNB határozat (a nyomtatott példányban nem szerepel). 57 Főv. Lt. — BNB iratok 1945. f ebru ár 12: Szakszervezeti Tanács, február 19: Magyar Filmipari Rt,, február 26: MKP Vili. ker. szervezete, február 27: MKP X. ker. szervezete, március 22: MKP XI. ker. szervezete, máreius 30, 31: FKGP és SzDP XIV. ker, szervezete stb. , < )
