Levéltári Közlemények, 32. (1961)

Levéltári Közlemények, 32. (1961) - Nagy Lajos: A Budapesti Nemzeti Bizottság működésének történetéhez : 1945. január 21.-április 11. / 129–146. o.

A Budapesti Nemzeti Bizottság működésének történetéhez 141 Igen jelentős szerepe volt az ötös bizottságnak, illetve a Budapesti Nemzeti Bizottság főtitkárságának a fővárosban levő épületek, illetőleg helyiségek kiutalásában, lefoglalásában és az ezekkel kapcsolatos viták eldöntésében (Pedagógus Szakszervezet, Közalkalmazottak Szakszervezete, az egyes pártok székházai, párthelyiségei, az egyes minisztériumok részére helyiség biztosítás stb.).

58 Az ötös bizottságnak a már elsoroltakon kívül számos, legkülönfélébb, a főváros meginduló élete által felvetett kérdésben kellett intézkednie, állást foglalnia, határozatokat- hoznia.

59 Két lényeges kérdés merül még fel az Ötös bizottság működésével kapcsolatban. Az egyik helyi jellegű: a kerületi nemzeti bizottságokhoz, a másik országos jelentőségű: a kormányhoz való viszonya. A kerületi nemzeti bizottságok az egyes városrészek felszabadulása után azonnal megalakultak. A legkorábbi (január 14-i) Kőbányán, de január végén

60 ,a IX. kerületben é.s az Angyalföldön is működött már a kerületi nemzeti bizottság. A Budapesti Nemzeti Bizottság megalakulása, de különösen az ötös bizottság megalakulása után a kerületi nemzeti bizottságoknak a Budapesti Nemzeti Bizottsághoz való viszonya előtérbekerült. Január 28-án szerepelt az ötös bizottság ülésén először a kerületi nemzeti bizottságok ügye olyan formában, hogy a Budapesti Nemzeti Bizottság felhívta a polgármestert, utasítsa a kerületi elöljáróságokat, hogy ismerjék el a kerületi nemzeti bizottságokat mint politikai véleményező szerveket. A következő napokban a Budapesti Nemzeti Bizottság titkársága tájékozódott (tájékoztatást kapott) a kerületi nemzeti bizottságok működéséről.

61 Ennek következménye volt a főtitkár február 10-i levele a kerületi nemzeti bizottságokhoz, amelyben a január 28-i határozatot magyarázva leszögezi, hogy határozatokat nem hozhatnak, tisztviselőket fel nem vehetnek, élnem bocsáthatnak. Az elöljáróságok munkája elleni politikai kifogásaikkal forduljanak, a Budapesti Nemzeti Bizottság főtitkárához, ahol soron kívül elintézik a kerületi nemzeti bizottságok jogos kívánságait.

62 Ez a levél, amely nyilvánvalóan a központi nemzeti bizottság gondolatát kívánta elfogadtatni a kerületi nemzeti bizottságokkal, ellenállást szült. A VIII. kerületi nemzeti bizottság határozatot hozott, s ezt megküldte a többi kerületi nemzeti bizottságnak. A határozat szerint a főtitkár levele ,,további munkánkat valósággal értelmetlenné, vagy legalább is teljesen súlytalanná teszi ... A demokrácia első iskolapadjának tekintették a budapesti kerületek lakói a nemzeti bizottságokat, amelyek történelmünk során valóban először alulról, a népből és nem a centralisztikus hatalom felsőbb elhatározása és kiválogatása szerint létesültek". Kérték, hogy az ötös bizottság vonja vissza dön58 Főv. Lt. — BNB iratok 1945, február 13: pedagógusok, február 24: közalkalmazottak, február 6: Parasztpárt, március 23: MKP XIIL ker. szervezete, február 19: Külügyminisztérium stb. 59 Igen sok igazolványt, politikai megbízhatósági bizonyítványt is adott ki. 60 Pőv. Lt. — X. ker. NB iratai 1945. január 14. — IX. ker. NB és XIII. ker. NB iratai. 61 Például a X. ker. NB titkára február 8 előtt a BNB titkárságán beszámolt a kőbányai NB addigi munkájáról, de már február 2-án hivatkoznak arra, hogy a BNB központja engedélyétől teszik függővé a kőbányai népbíróság felállítását. (Főv. Lt. — X. ker. NB iratai) — A IX. ker NB. szűkebb bizottsága már január 30. előtt tárgyalt a központi bizottsággal (Főv. Lt. — IX. ker. NB iratai 1945. január 30-i ülési jegyzőkönyv). «a Főv. Lt. - XHI. ker. NB iratai 002/1945. ikt. sz.