Levéltári Közlemények, 32. (1961)

Levéltári Közlemények, 32. (1961) - Nagy Lajos: A Budapesti Nemzeti Bizottság működésének történetéhez : 1945. január 21.-április 11. / 129–146. o.

A Budapesti Nemzeti Bizottság működésének történetéhez 139 Nemzeti Bizottság február 28-án felhívással fordult Magyarország népéhez Budapest élelmiszerrel való megsegítéséért.

44 A termelő munka megindítását, a munka feltételeinek biztosítását a Budapesti Nemzeti Bizottság és az ötös bizottság egyik legelső feladatának tartotta. Az egyes üzemekhez, vállalatokhoz, intézményekhez az ötös bizottság a pártok bevonásával vagy öttagú bizottságokat küldött ki, illetve szervezett, vagy személy szerint bízott meg egy vagy több szakembert a reorganizálás megszervezésével. Január 28-án a Hangyához küldött ki öttagú bizottságot, február 5-én felszólította a postát, hogy jelentkezzék a Budapesti Nemzeti Bizottságnál, és indítsák meg a posta reorganizációs munkáját. Február 9-én a Futurához küldött ki bizottságot, ugyanezen az ülésen elvileg kimondta, hogy bármelyik párt javasolhatja a gazdátlanul maradt üzemekhez ötös bizottság kiküldését. Küldött ki bizottságot a Pénzintézeti Központ, a szövetkezetek mellé stb. S az ötös bizottság felhatalmazása alapján a Budapesti Nemzeti Bizottság főtitkára, illetve titkári hivatala egymás után adta ki a megbízásokat különféle vállalatoknak, gyáraknak, hogy a gyárakat helyezzék üzembe, gyűjtsék össze az alkalmazottakat, és a munkát haladéktalanul kezdjék meg. így pl. a következőknek: Mezőgazdasági Ipar Rt., Textus Gyapjúgyár Rt., Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt., Vasáru Értékesítő Kft., Magyar Viscosa Rt., hogy csak néhány február 9—12 között kiadott megbízást említsünk.

46 A Budapesti "Nemzeti Bizottságnak az általa kiküldött bizottságokon kívül igen nagy segítséget nyújtottak a termelés megindításának ellenőrzésében a felszabadulás után közvetlenül az egyes gyárakban, üzemekben, vállalatoknál megalakult üzemi bizottságok. Az üzemi bizottságok megalakulásukat bejelentették a Budapesti Nemzeti Bizottságnak, bejelentéseikben beszámoltak a termelés megindításáról, illetve annak akadályairól, s ha az üzemi bizottság bízott meg valakit az üzem vezetésével, ezt az üzemi bizottságok jóváhagyás végett a Budapesti Nemzeti Bizottságnak is bejelentették.

46 Az üzemi bizottságok a február 18-án megjelent iparügyi miniszteri rendelet

47 értelmében a fogadalmat vagy az esküt a Budapesti Nemzeti Bizottság előtt tették le.

48 Az egyes fontosabb hivatalok, intézmények élére a Budapesti Nemzeti Bizottság, illetve az ötös bizottság nevezett ki vezetőt. Ezek közül a legfontosabb volt január 28-án a Közmunkák Tanácsa elnökének a kinevezése. Az ötös bizottság a Közmunkák Tanácsához külön tanácsot szervezett, amelybe a Budapesti Nemzeti Bizottságban résztvevő pártok 2—2 tagot delegáltak. Az ötös bizottság február 16-án a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnökét bízta meg Nagy-Budapest helyreállítási ós újjáépítési munkájának vezetésével, 44 Szabadság 1945. február 28. ós Népszava 1945. február 28. A BNB küldöttsége Debrecenben meggyőződött arról, hogy a közellátási miniszter nem tett semmit a termés betakarítása és az élelmiszerek összegyűjtése ügyében. 45 Főv. Lt. — BNB vegyes iratok 1945. február 9-12. 46 Főv. Lt. — BNB vegyes iratok 1945. február 8: Shell Kőolaj Rt., február 11: Samum—Altesse, február 14: Fanto Rt., február 15: Mechanikai Szövőgyár Rt., február 22: Szalay István Rt., február 26: Kötőszövő Művek Rt., március 9: Budakalászi Textilművek Rt. stb. 47 Magyar Közlöny 1945. február 18.: 50 100/1945. IpM sz. rendelet az üzemi bizottságokról. 48 Főv. Lt. r BNB iratok IV. 4 - 1038. 1945. március 29: Kender-, Juta- és Textilit-Ipar Rt. budapesti gyártelep.