Levéltári Közlemények, 32. (1961)
Levéltári Közlemények, 32. (1961) - Degré Alajos: Úriszéki peres eljárás a Déldunántúlon a XVIII–XIX. században / 101–128. o.
122 Degré Alajos kezdték a kiszabott szabadságvesztésbüntetést az elfogatás napjától számi-. tani. 229 Az úriszéken hozott ítélet ellen Werbőczy szerint még fellebbezni lehetett a megyéhez. E jogot mára Quadripartitum megszorítja, s az ugyanazon földesúr jobbágyainak egymás közötti peréhen nem enged fellebbezést. 230 A XVI. század végétől a joggyakorlat a törvények világos rendelkezése ellenére egyáltalában nem engedett fellebbezést. 231 Az 1729. 41. tf, biztosítja a megyéhez fellebbezés lehetőségét. Ugyanezt hirdeti Szegedy is a Commissio Systematica véleményére hivatkozással. 232 A fellebbezési jogot azonban a gyakorlat a vagyonjogi perekre korlátozza. 233 A vagyonjogi perekben tényleg alkalmazzák is a fellebbezést, bár majdnem mindig „birtokon kívül", azaz az úriszéki ítélet végrehajtása után. A fellebezés lehetősége értéktől nem függött; 234 pusztán a perköltség és a kamatok táígyában is engedélyezték. 235 A fellebbezett vagyonjogi per iratait az úriszéken jelen volt szolgabírónak adták át. 236 Ő mutatta be a megye legközelebbi közgyűlésén, és az utalta a sedria elé. 237 A fellebbezés tárgyalása nagyon elhúzódott. Gyakori volt, hogy a sedria csak évek múlva vette tárgyalás alá az úriszéknek fellebbezéssel megtámadott ítéletét, 238 de néha a szolgabíró kezénél is évekig hevertek az iratok. 239 A megyéhez ilyen ügyben benyújtott sürgetésnek nem volt foganatja. 240 ^ sedria az ügyek túl nyomó részében az úriszék ítéletét néhány sablonos szóval helybenhagyta, 241 tehát megfelelt a tényeknek Mária Terézia 1766-ban tett megjegyzése, hogy a parasztok fellebbezés útján sem jutnak jogaikhoz. 242 Kivételesen azonban előfordult, -hogy a sedria ítéletét alaposan megindokolta, az elsőfokú ítéletet megváltoztatta 243 . Ha új bizonyítást látott szükségesnek, azt csak kivételesen vette fel maga, 244 többnyire visszaküldte az úriszékhez, az úriszék az új bizonyításfelvétel után érdemi ítélethozás végett a pert megint felterjesztette •a sedriához. 245 Ismerve azt, milyen ritkán tartották az úriszékeket, bízvást elmondhatjuk, hogy az.ilyen új bizonyítás elrendelése legalább másfél évvel elnyújtotta a pert. 229 Mozsgó 1844 : 1. 230 Tr. III. 25. § 4,5. Quadripartitum IV. 50. 231 Eckhart 6, 53. 1., Varga 13, 14,44. 1. 232 Szegedy HL 26. § 9 — 11. 233 Huszty I. 61. 2—4. p. A nyilvános gonosztevők elleni perekben szerinte csak a király engedélyével leket fellebbezni. 234 Mozsgó 1819 : 7. A per tárgya 12 Ft. 30 kr. 235 Mozsgó 1842 : 23. 236 Mozsgó 1827 : 15, 22, 1833 : 4, 32, 1835 : 14, 1836 : 39, 1842 : 14, 30 1843 : 28, 1845 : 69. 237 Bit. közgy. jkv. 1820 : 948, 955 — 960, 1395, 1401—9. Pfahler 318. 1. 238 Bit. sedria jkv. 1812 : 130-138, 142 — 178, 207—251. ,sz. Javarészt 1790 és 1797. között, kisebb részben később, de 1807 előtt hozott úriszéki ítéletek teljesen formális felülvizsgálata. 239 Bit. közgy. jkv. 1820 : 1970, 2189. sz., Balázs 171 — 2. 1. (1737) 240 Bit. közgy. jkv. 1820 : 1071. sz. 241 Apponyi fasc. 2. n. 3, 9, 39, 39 b. (1788, 1794, 1795, 1800). 242 Eckhart Századok 82. 1. 243 Tlt. proc. civ. 418 (1767), Bit. sedria jkv. 1811 : 33, 133, 1812 : 78, 1813 : 51, 1814 : 26. sz. 244 Tlt. proc. civ. 421 (1767). 246 Apponyi fasc. 1. (Kovács Kata pere), Bit. sedria jkv. 1811 : 128, 1814 : 37, 1815 • 4. sz., Tlt. proc. civ. 397 (1767), Mozsgó 1836 : 16, 1841 : 21. Visszaküldték pert azért is, mert a per tárgya úrbéri panasz volt, és azt nem a tiszti ügyész pártfogása alatt folytatták le a jobbágyok (Bit. sedria jkv. 1811 : 57).
