Levéltári Közlemények, 32. (1961)

Levéltári Közlemények, 32. (1961) - Degré Alajos: Úriszéki peres eljárás a Déldunántúlon a XVIII–XIX. században / 101–128. o.

Űriszéki peres eljárás a Déldunántúlon a XVIII—

XIX. században 123 A sedria vagyonjogi ügyekben hozott ítélete ellen a XIX. században már — birtokon kívül — fellebbezésnek volt helye á királyi táblához is,

246 de e lehetőséggel ritkán próbáltak élni, olykor a sedria útját is állotta.

247 Bűnügyekben a XVIII. század végéig egyáltalában nem lehetett fellebbezni. Az 1729. 41 tc-t a gyakorlat — mint láttuk — csak a vagyonjogi perekre volt hajlandó alkalmazni. II. József Novus Ordo-ja, majd az 1791. 43. te. kifejezetten megengedi a 3 évi börtönre vagy ennél súlyosabb büntetésre ítélt nem nemeseknek a királyi táblára való fellebbezést, akár a sedrián, akár úriszéken ítélték el őket. A bűnügyekben való fellebbezések ennek ellenére ezután is igen ritkák. A mozsgói úriszék például 1819-től 1838-ig, 20 év alatt • 90, az uradalmi ügyész vádjára indult bűnügyet tárgyalt, de fellebbezés egyetlen egyben sem történt. Kisebb büntetés esetén az úriszék meg is akadályozta a fellebbezést.

248 Ha az úriszék a fellebbezést elfogadta, a bűnügy iratait átadta az úriszóken jelen volt szolgabírónak.

249 Az bemutatta a megye közgyűlésén az ügyet, mely érdemi hozzászólás nélkül a királyi táblához terjesztette fel.

250 A jogerő fogalmát az úriszékek még a XIX. században sem alkalmazták. A peregyezségtől való eltérést nem engedélyezték ugyan,

251 de az ítélettel befejezett perben a felek által benyújtott új kérelmeket érdemben tárgyalták,

252 és ha a felajánlott új bizonyítékot lényegesnek találták, az alapítéletet megváltoztatták.

253 Ez tulajdonképpen burkolt perújításnak tekinthető, mégis általában a jogbizonytalanság jele. Döntő új bizonyíték alapján helye volt formális perújításnak is.

254 V. Az úriszék főbb jellemvonásai. A fentiekből kitűnik, milyen ritkán ós bizonytalan időpontokban tartottak úriszéket még a nagy uradalmak is. Elképzelhető, milyen viszonyok uralkodtak a kisebb középbirtokokon. Ez óriási jogbizonytalanságot okozott. A megyétől az úriszókhez utasított felperesek többször panaszolják, hogy sürgős intézkedést igénylő követeléseik „bizonytalan időre tartandó úriszékre" kerülnek, ami érdekeiket súlyosan sérti.

255 A nyugateurópai polgári jogtörténetírás szereti az úriszéki bíráskodás javára írni a néphez való közelségét és olcsóságát.

256 Ez a mi úriszékeinkre éppen nem illik. Nálunk is helytállónak látszik azonban a szovjet jogtörténész megállapítása, hogy az úriszékeket a formalizmus, a lassúság és a partikularitás jellemezte.

257 Az úriszék természetéből folyt nyílt osztály jellege is. A fentebbiekben erre mutató adatokat kiegészíthetjük azzal, hogy a gazda és cseléd között támadt jogvitákban az úriszék az általam ismert esetek 246 Pécsvárad 1109. sz. szekszárdi úriszék 1846. 247 Bit. sedria jkv. 1815 • 127. 248 Siklós 1839 : 126. sz. Egy hónapi börtön kiszabása miatt. Ezt a helytartótanács kifogásolta is. Siklós 1842 : 368. sz. . 249 Mozsgó 1839 : 33, 1847 : 1, 2. 250 Bit. közgy. jkv. 1820 : 703, 704. sz. 251 Apponyi fasc. 2. n. 3. (1793. Kovács Sándor pere), Mozsgó 1835 : 18. 252 Mozsgó 1846 : 21, 27., Bit. sedria jkv. 1813 : 50. Sz. 253 Mozsgó 1833 : 20, 1835 : 11, 1836 : 35. 254 Mozsgó 1822 : 39, 1824 : 12, 1842 : 6, 28., Bit. sedria jkv. 1812 : 245, 1813 : 7, 8, 9, 112, 1814 : 185. sz. 255 Bit. közgy. jkv. 1820 :1020. sz. 266 Olivier Martin 518. 1. 257 Juskov : Isztorija goszudarasztva i prava SzSzSzR. Moszkva 1950. 371. 1.