Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - IRODALOM - Komoróczy György: Levéltári középkáderek képzésének tansegédletei a Német Demokratikus Köztársaságban : Enders, Gerhart: Archivtheorie. H.n., é.n. Enders, Gerhart: Archivgeschichte. H.n., é.n. Enders, Gerhart–Schmid Gerhart: Archivtechnik. H.n., é.n. Enders, Gerhart: Archivverwaltungspraxis. Teil I-II. H.n., é.n. / 318–320. o.

318 Irodalom Meg kell még említeni, hogy az Intézet nemcsak főiskola, nemcsak szakemberképzéssel foglalkozik, hanem tudományos kutatóintézet is, amely aspiránsokat is foglalkoztat, tudományos pályamunkákat jelentet meg. Mint ismeretes, „Trudi" címen másfél évtizede nyomtatásban is közzéteszi az intézet tanárainak és volt hallgatóinak szakmunkáit. Nem érdektelen megemlítenünk azt sem, hogy a nálunk műveik alapján ismert A. V. Csernov, V. V. Makszakov ós K. G. Mitjajev professzorok az Intézet tanári karának tagjai. Az állami levéltári szervezet tudományos munkatársaival (akiknek nem csekély hányada az Intézet egykori hallgatója) állandó kapcsolatban áll az Intézet, amh, legjobban a közösen összeállított levéltári szakkönyvek dokumentálnak. Bólay Vilmos LEVÉLTÁRI KÖZÉPKÁDEREK KÉPZÉSÉNEK TANSEGÉDLETEI A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁGBAN Enders, Gerhart: Archivtheorie. H. n., é. n., 64 L" Enders, Gerhart: Aichivgeschicbte. H. n., é. n., 104 1. Enders, Gerhart — Schmid Gerhart: Archivtechnik. H. n., é. n. 72 L Enders, Gerhart

: Arehi wer Wartungspraxis. Teil I

—

II. H. n„ é. D., 102, 98 1. Fenti kiadványok a „Fachschule für Archivwesen, Potsdam" érettségizett közép káderképző szakiskolájának tanfolyamán előadott anyag kézikönyveként, kézirat gyanánt jelentek meg 1957—1959. év folyamán. A kiadványok egységes összefoglaló címe: Archivistik. A német és magyar terminológia egymástól eltérő tartalma szíikségessó teszi számunkra, hogy néhány mondattal magának e szakkifejezéseknek lényegét megvilágítsuk. A német Archivistik kifejezés legjobban „levéltártan" fogalommal volna meghatározandó, miután a levéltártan foglalkozik mindazokkal az elméleti és gyakorlati kérdésekkel, amelyek a levéltári anyag őrzése, kezelése, nyilvántartása, felhasználhatósága körül merülnek föl. A levéltártan széles értelmezésű tudományág, s nemcsak nálunk, hanem az egész világon felöleli a levéltárak munkáját ós elméletét érintő összes tudományos vonatkozásokat. A levéltártan hivatott magának a levéltári elméletnek rendszeres kidolgozására éppem'igy, mint a levéltártörténet feladatainak megoldására, majd továbbmenöen a levéltárak feladataival összefüggő egyéb teendők elvi alapú rendszerezésére. A levéltártan német felosztása két döntő csoportba sorozta a levéltári ismereteket: az egyik csoportnak összefoglaló neve námk a „levéltártudomány" (Archivwissenschaft), a másiké a „levéltári igazgatás gyakorlata". (Archivverwaltungspraxis). A levéltártudomány, mint a levéltártannak egyik résztudománya, a levéltári kérdésekkel foglalkozó tudományoknak sajátos alágazaiait alakította ki. Ezek az aligazatok a diffeienciá-lt és a fejlődés során önállósult különböző kérdések egységes összefoglalására alkalmasak. Ilyen alágazatct a német terminológia többet ismer: levéltárelmélet az egyik, levéltártörténet a másik, levéltári technika a harmadik és levéltárjog a negyedik. Nem kívánunk részletekbe bocsátkozni afelől, hogy ez a tudományos szakbeosztás vajon mindenben megfelel-e a követelményeknek. Bizonyos, hogy a tudományos megismerés a további fejlődés során egyéb ágazatokat is ki fog fejleszteni, mert pl. a levéltári iratok konzerválásának-restaurálásának kérdése oly nagy szakterületté fejlődik, melyet már nem lehet majd egyszerűen az Archivtechnik köréhe besorozni. A levéltártan mai fejlettségi fokán azonban a német tudományos fejlődés eredményeinek, módszereinek megfelelően ez a beosztás elfogadható. Lényegében a fent jelzett tudományos ágazatokba és csoportokba minden levéltári — szellemi vagy gyakorlati — tevékenység beleilleszthető. Bennünket nem is a rendszerezés maga ragad meg különösebben, bár annak logikája és áttekinthető szilárdsága határozottan elfogadható, meggyőző, hanem azok a tanulságok, amelyek a magyar levéltáros káderképzóssel összefüggésben jelentőséggel bírnak. A kiadványsorozat első füzetében: a levéltárelrnéletról szóló anyagban (Archivtheorie) szerző egyes levéltári fogalmakat határoz meg, s beszél a különböző levéltártípusokról. Meghatározza a pertinencia elvének különböző érvényesülését, annak három változatát tárja fel: reálpertinenciának mondja a tárpyi összetartozás alapján kialakított egységeket, amelyeket egy meghatározott tárgy szerint tagolt iratok hoznak létre; a területi pertinencia a földrajzi azonosságot veszi alapul, s végül a személyi pertinencia a családi