Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Sárközi Zoltán: Az üzemi bizottságok szerepe az ipari termelés megindításában a felszabadulás után / 87–120. o.

Az üzemi bizottságok szerepe az ipari termelés megindításában a felszabadulás után 95 Fémáru-, Fegyver- és Gépgyár Rt., megalakult február 13-án. „Fantó" Egyesült Magyar Ásványolajgyárak Rt., megválasztva február 15-én.

3a Az említettek mellett természetesen ekkor már számtalan más üzemi bizottság is működött. Ezek létezéséről azonban csak összesített formában szerezhettünk tudomást.

34 Rövidesen sor került az üzemi bizottságok első nagyobb szabású gyűlésére s az első hivatalos megnyilatkozásra is. Először Budapest egyik legnagyobb ipari kerületének, Kőbányának üzemi bizc/^ságai jöttek össze, hogy számba vegyék feladataikat. A felszabadulás után a kőbányai nagy teherpályaudvarok, vasúti műhelyek s nagyipari üzemek munkássága azonnal munkához látott. Egész sor jelentős vállalatnál megalakultak az üzemi bizottságok. A felállított munkatoborzó iroda kimutatása szerint 46 üzemben alakult üzemi bizottság. 138 üzemben indult meg a munka összesen 16 000 emberrel, ami ugyancsak töredéke a közel 100 000 főt számláló kőbányai munkásságnak, de mégis jelentős eredmény. Mindez elsősorban a munkások önálló fellépésének volt köszönhető. Az üzemi bizottságok Füzér utcai ülésén megjelent Kossá István. Kijelentette, hogy a szétdúlt országot csak a munkásság önálló és kezdeményező fellépés? állíthatja talpra. A gyárak és vállalatok megszervezésének és vezetésének hivatott szervei az üzemi bizottságok. Munkájukat rövidesen törvényesen is biztosítani fogják. Jogkörük ki fog terjedni a termelés egész menetére. Tehát beleszólásuk lesz nemcsak a bér-, munkaidő- és szociális ügyekbe, hanem a termelés összes alapvető kérdéseibe is. A munkásságnak élnie kell új hatalmával, mert a szabadságból annyi fog megvalósulni, amennyit saját szervezettségükkel és erejükkel biztosítani tudnak "maguknak. Elmondotta azután, hogy a bizottság az üzem munkásságának demokratikus szerve, abba bele kell tehát vonni nemcsak a kommunista, szociáldemokrata vagy szervezett munkásokat, hanem minden becsületes, hazafias munkást is. „Nem az erők szét forgácsolására, hanem összefogására törekszünk" ... A bizottságok megalakításával nem kell felső utasításra várni. Ahol még nincs bizottság, ott haladéktalanul létre kell hívni azt. A termelés megindítása s az üzemek munkája még kétségkívül számos nehézségbe ütközik. Ezek részben a front közelségéből fakadnak. Különösen súlyos az élelmezési helyzet. Az első vonatok azonban már érkeznek, s amit hoznak, az elsősorban az iparban dolgozó munkásoké. Az elosztás üzemenként, az üzemi bizottságok közreműködésével fog megtörténni. Befejezésül a Szakszervezeti Tanács főtitkára arra hívta fel a fegyverfogható munkásságot, hogv jelentkezzék minél nagyobb tömegben az új nemzeti hadseregbe. — A szervezett munkásság részvétele nélkül — mondotta ezután Wüteg Miklós, a Szakszervezeti Tanács nehézipari titkára — nem remélhető, hogy az új hadsereg valóban demokratikus szellemű lesz.

35 A toborzás munkájában különben az üzemi bizottságok is részt vettek. A Telefongyár üzemi bizottságának toborzó-gyűlésén pl. a Magyar Kommunista Part előadója ismertette az új nemzeti hadsereg felállításának fontosságát. A gyűlés résztvevői lelkesedéssel fogadták a szónok beszédét, és elhaS3

SzOT. Lt., Jegyzőkönyvek, Bp. 1—16. 84 Üzemi bizottsági iratok lehetnek még az általunk ismert forrásanyagokont kívül az egyes vállalatok titkos ügykezelésének aktái között, esetleg párt- vagy szakszervezeti iratok közé keveredve. 35 Szabadság, 1945. febr. 15., 2. 1.