Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Sárközi Zoltán: Az üzemi bizottságok szerepe az ipari termelés megindításában a felszabadulás után / 87–120. o.

96 Sárközi Zoltán tározták, hogy fegyverrel a kézben állnak bosszút a hitleristákon az ország és a főváros elpusztításáért.

38 A kőbányai gyűlés után rövidesen sor került a budapesti és környéki üzemi bizottságok elnökeinek találkozójára is. Az összejövetel valóságos kis munkásparlament volt, amelyen elevenen ólt mindaz, ami a különböző üzemekben más és más formában megszületett. Ez alkalommal Kossá István, a Szakszervezeti Tanács főtitkára már abban a helyzetben volt, hogy az üzemi bizottságok felállítására és működésére vonatkozó iparügyi minisztériumi rendeletet ismertethette. A gyárnegyedek és külvárosok nagy üzemeiből, a csepeli Weiss Manfréd gyártól kezdve az újpesti Egyesült Izzóig terjedő hatalmas perifóriáról egybegyűlt elnökök figyelemmel hallgatták az előadó szavait, mindössze az ellen tiltakoztak, mégpedig erélyesen, hogy a múltbeli munkásellenes magatartásáról közismert Országos Ipartanáes legyen az üzemi bizottságok fellebbezési fóruma.

37 II. Az üzemi bizottságok működésének alaprendelete A Debrecenben székelő Ideiglenes Nemzeti Kormány egyik igen fontos intézkedése az üzemi bizottságok jogairól szóló rendelet kibocsátása volt. Ez a rendelet 3 nappal Budapest teljes felszabadítása után jelent meg. A budapesti proletariátus erőinek szabad érvényesülése különösen kedvező helyzetet teremtett ahhoz, hogy olyan üzemi bizottsági rendelet jelenjék meg, amely a küzdelem adott szakaszában megfelel a munkásosztály és az egész nép érdekeinek, s elősegíti a népi erők további fejlődésót.

38 1. Az 50100/1945, Jp. M. sz. rendelet Az üzemi bizottságokról szóló, 1945. február 15-én megjelent 50.100/1945. Ip. M; sz. rendelet szentesítette a gyakorlatban már a legtöbb helyen megvalósult munkásellenőrzést a vállalatok termelése és egész üzletvitele felett. Ez pedig lényegében a munkásoknak a vezetésben való aktív részvételét jelentette.

39 . A rendelet előírta az üzemi bizottságok létrehozását a legalább 50 alkalmazottat foglalkoztató ipari, bánya-, és kohóvállalatoknál, közhasználatú víllamosműveknél, továbbá szabályozta szervezésüket, működésüket, jogaikat és kötelességeiket. Hatáskörük kiterjedt a munkaviszonyt illető összes ügyekre — a munkabérre, munka-, és szabadságidőre, a munkások és alkalmazottak munkaviszonyából folyó jogainak érvényesítésére, gazdasági és szociális érdekeik védelmére, családvédelemre, üzembiztonsági, egészségügyi berendezések biztosítására, a balesetek elleni védekezésre, továbbá a munkásokkal való bánásmód kérdéseire, a fegyelmi ügyekre, a gyári munkarend és munkafegyelem problémáira, az üzemeknek a fasiszta elemektől való megtisztítására. Fontos feladatuk volt a termelés fokozásának előmozdítása, az új munkamódszerek bevezetése. A vállalatok vezető szerveinek ülésein (igaz36 Uo. 1945. febr. 9., 3. 1. 37 Uo. 1945. febr. 18., 3. 1. 38 Nemes Dezső i. m., 198. 1. 39 Uo.