Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Sárközi Zoltán: Az üzemi bizottságok szerepe az ipari termelés megindításában a felszabadulás után / 87–120. o.

As üzemi bizottságok szerepe az ipari termelés megindításában a felszabadulás után 89 A tulajdonosok által zömükben elhagyott, lerombolt vagy súlyosan megrongálódott ipartelepek helyreállítása, a termelés megindítása és a Vörös Hadsereg harcainak segítése azonnali igénnyel jelentkezett. Amikor a Vörös Hadsereg saját kezelésbe vette a legfontosabb ipari üzemeket, hogy az akkor még erős harcban álló seregek műszaki szolgálatába állítsa azokat, a munkások tudva, hogy az élet első feltétele a termelés megindítása s a Vörös Hadsereg támogatása — haladéktalanul munkához láttak.'/» A helyben maradt munkások áldozatkészsége kellett e kezdeti feladatok sürgős megoldásához. Az üzemek helyreállításának és a termelőmunka megindításának azonban nemcsak gazdasági, hanem politikai eredményei is voltak. Az önálló szervezkedési és politikai jogokat kapott munkásság gyorsan megalakította a termelőmunkát s a vele kapcsolatos feladatokat irányító szerveit, a kezdetben különféle elnevezéssel illetett üzemi bizottságokat. Mivel pedig az üzemi bizottságok a szakszervezetek kezdeményezésére alakultak meg, egyben elősegítették a munkásegység kialakulását is, szorosabbra fűzték a kommunista, szociáldemokrata és pártonkívüli munkások együttműködését a tőké» elemekkel szembeni harcban. 1. Az első üzemi bizottságok vidéken Időben elsőnek Szolnokról vannak olyan adataink, melyek érdekesen mutatják be egy üzemi bizottság megalakulásának és működésének útját. A Szolnoki Cukorgyár Rt. műszaki igazgatója 1944. október 8-án elmenekült a városból, s a gyár ügyeinek intézését üzemi munkaügyi választmánynak adta át. Ennek tagjai voltak: Polonyi Szűcs András szíjgyártó, id. Gönczöl Sándor manipuláns, id. Fadgyas Antal főfűtő és Nagy Ágoston.

3 Egy 1945. február 23-án kelt jelentés szerint a munkaügyi bizottság szakszervezeti vezetőséggé alakult át. A gyár ügyeit az általa kinevezett „gyárvezetöség" intézte. Ennek tagjai: Polonyi Szűcs András, id. Gönczöl Sándor és Bíró Mátyás. Az új főispán egy fiatal vegyészt nevezett ki igazgatónak. A gyár régi vezetőségének 1945. március 20-án Budapesten megtartott végrehajtó bizottsági ülésére Szolnokról az a bizalmas jelentés érkezett, hogy az üzemi bizottság az elmenekült vitéz Chikán István műszaki igazgatót a gyárba nem hajlandó beengedni.

4 A munkásság forradalmasodása tehát megkezdődött. A felszabadult Tiszántúl legnagyobb városa, Debrecen, az Ideiglenes. Nemzeti Kormány későbbi székhelye egyike volt azon helyeknek, ahol legkorábban bontakoztak ki az üzemi, és vállalati élet új keretei és formái. 1944. december 6-án megjelent számában a debreceni Néplap ismertette a Szakszervezeti Bizottság közleményét, melyben az elhagyott üzemek munkásait arról értesíti, hogy megalakult a szakszervezetek keretein belül a Termelő Bizottság. Űj iparengedély vagy megbízás a tulajdonos nélkül maradt imri, kereskedelmi ós mezőgazdasági üzemek továbbvitelére vagy megindítására ezután csak a Termelő Bizottság jóváhagyásával nyerhető az illetékes iparhatóságoktól, a Kereskedelmi ós Iparkamarától. Ha az elhagyott V» Vö. Pándi Ilona: Az angyalföldi munkások első szabad tavasza. Valóság, 1960 2. sz. 12. 1. 3 Központi Gazdasági Levéltár (a továbbiakban: KGL.), Pesti Magyar Kereskedelmi Bank fondja, 217. csomó, Ipari titkárság iratai, vállalatok 13/a II. *Uo.