Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Hársfalvi Péter: A közép- és alsófokú mezőgazdasági igazgatás a felszabadulás után / 71–86. o.

A közép- és alsófokú mezőgazdasági igazgatás a felszabadulás után 81 A nagybirtokrendszer felszámolása után a mezőgazdaság különálló és a mezőgazdasági termelők sajátos érdekeiről addig lehetett egyáltalán szó, amig az iparban és a hiteléletben a tőkés viszonyok fennmaradtak. Amikor azonban az államhatalom a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály kezébe került, az ipar ós a bankok államosítása megtörtént, s a gazdasági politika alapjává a szocializmus gazdasági építésének programja vált ; a mezőgazdaság speciális érdekeit nem fenyegette veszedelem. A mezőgazdaság és a parasztság előtt is megnyílt a szocialista fejlődés perspektívája, gazdasági érdekük pedig egybeesett az egységes népgazdasági érdekkel. Ebben az összefüggésben a mezőgazdasági érdekképviselet létjogosultságát elvesztette. Az érdekképviseleti rendszer felszámolása is folyamatosan történt. 1945-ben az érdekképviselet jogállásában annyi változás történt, hogy a földművelésügyi miniszter a mezőgazdasági kamarák önkormányzatát — ha azok működése közérdekkel ellenkezett — felfüggesztette.

26 Egy évvel később, 1946-ban a kormány Országos Földművelésügyi Tanácsot, a mezőgazdasági kamarák székhelyén pedig Földművelésügyi Tanácsokat szervezett.

27 E tanácsok a mezőgazdaság kamarai szervezetét is magukban foglalták, s tagjai lettek az akkor működő paraszti érdekszervezetek: a kulákság kezében levő Parasztszövetség, a dolgozó parasztság szervezete: a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetsége (FÉKOSZ) s az új földbirtokosok szervezete: az Újonnan Földhözjuttatottak Országos Szövetsége (UFOSZ). A tanácsok megszervezését a kormány — a kisgazdapárt volt többségben a kormányban! — a mezőgazdaság újjáépítésének feladata mellett a mezőgazdaság érdekeinek védelmével indokolta továbbra is. E tanácsok már lényegében a régi kamarai intézmény felszámolását jelentették, bár a törvényes rendelkezések ezt nem mondták ki. Az érdekképviselet gondolatát azonban fenntartotta, s azt is kilátásba helyezte a kormány, hogy azt újjá fogja szervezni, és a földművelésügyi tanácsok ennek megtörténtéig, de legkésőbb 1947. december 31-ig lesznek életben. 1947-48-ban azonban a politikai életben jelentős erőeltolódások következtek be a munkásosztály javára. A dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály gazdaságpolitikájának uralkodóvá válásával a mezőgazdasági politika is lényegesen megváltozott. Felvetődött a mezőgazdaság szocialista átszervezésének és irányításának szükségessége. Ezzel egy időben a parasztság tőkés elemeinek, a kulákoknak radikális gazdasági korlátozására is sor került. Ilyen körülmények között a földművelésügyi tanácsokat az 1949ben megjelent 1820. számú kormányrendelet végleg megszüntette, megállapítva, hogy feladatukat nem tudták ellátni, s fenntartásukra nincs is szükség. Az érdekképviseleti törekvések felszámolása a mezőgazdaság kapitalista fejlődésének támogatói és erői felett aratott győzelem egyik fontos állomása volt. Az érdekképviselet — melyet az önkormányzat testületi formájának tekintettek

28 — felszámolása után továbbra is megmaradt az igazgatás kettőssége: a központi államhatalom dekoncentrált szakigazgatási hálózata ós a 26 4660/1945. M. E. sz. 27 24 070/1946. M. E. sz. 28 Magyary Zoltán: I. m. 115. lap. 6 Levéltári Közlemények XXXI