Levéltári Közlemények, 31. (1960)
Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Hársfalvi Péter: A közép- és alsófokú mezőgazdasági igazgatás a felszabadulás után / 71–86. o.
82 Hársfalvi Péter területi önkormányzatok szakigazgatási tevékenysége. Bár, mint említettük, az utóbbi jelentősége egyre inkább összezsugorodott, teljesen nem tűnt el. 29 Az igazgatás kettősségének, nem egy esetben ellentétes érdekeinek a felszabadulás előtt osztály alapja volt. Ez az uralkodó osztályon belüli tőkés — nagybirtokos érdekellentétre és a vármegye sajátos, feudális színezetű politikai hagyományaira vezethető vissza. Ezeket a viszonyokat azonban a felszabadulás végérvényesen elsöpörte, de az állami igazgatás politikailag és szervezetileg egységes rendszere a proletárdiktatúra győzelme után alakult csak ki. A szocialista államhatalom egységén belül az államhatalom helyi és legfőbb szervei egységes népi érdek alapján látják el az államigazgatás teendőit. Ez az egység nálunk a tanácsrendszer kiépülésével teremtődött meg. 30 Ennek alapján átalakult a mezőgazdasági igazgatás is. Korábban is kimutathatók azok a törekvések, melyek előkészítették ennek az egységes állami és ezen belül mezőgazdasági igazgatásnak a létrejöttét. Ahogyan a felszabadulástól kezdve a politikai és gazdasági életben az egységes népi érdekek érvényesülése figyelhető meg, ugyanúgy az igazgatás területén is kitapintható a helyi és központi igazgatás egységes keretben és cél érdekében való működése. Az egységes igazgatás érvényesülését segítette elő a termelési bizottságok és miniszteri biztosok működése is. A továbbiakban azt tapasztaljuk, hogy a mezőgazdasági igazgatással összefüggő legfontosabb feladatokat állami szervre bízza a kormányzat, ami szintén ezir az egységes igazgatási vonalat erősítette. Ezzel összefüggésben említhető az állami gópszolgálat hálózatának kiépítése is, melyet a földművelésügyi miniszter 90 070/1947. sz. rendeletével hívott életre. Ez a gépszolgálat lett az alapja a gépállomásoknak, melyek a mezőgazdasági termelésben nemcsak a meginduló nagyüzemekben, hanem a paraszti gazdaságokban is egyre nagyobb szerepet töltöttek be. Hasonló irányban hatott a Közigazgatási Bizottság gazdasági albizottságának 1948-ban történt átszervezése is. A 12 510/1948. sz. kormányrendelet úgy intézkedett, hogy az említett albizottság mező- és erdőgazdasági albizottságként működjék tovább változatlan szervezettel és hatáskörrel, s gazdasági albizottság néven új bizottságot kell szervezni. Ennek az új bizottságnak feladata kiterjedt a megye egész gazdasági életére. Az állami és Önkormányzati gazdálkodás., a termelés vonatkozásában felterjesztéseket tehetett a kormányhoz, figyelemmel kellett kisérnie a vármegye területén a gazdasági élet összes elvi és gyakorlati kérdéseit, az állam vagy az önkormányzat tervezett intézkedéseit véleményeznie kellett. A bizottság elnöke a főispán lett, helyettese az alispán, titkára az erre a célra rendszeresített állást betöltő tisztviselő. A bizottság tagjai lettek a megye területén működő legfontosabb állami szakhivatalok vezetői s a Közigazgatási Bizottság 3 tagja, akiket a Vármegyei Nemzeti Bizottság javasolt. A két albizottság működése a mezőgazdaság kérdéseivel való hatékonyabb foglalkozást segítette elő, s különösen az utóbbi jelentős szerepet ját89 Uo. 118. 1. 80 Lásd erről: Beér János dr.: Az államhatalmi szervezet egysége . . . c. tanulmányát. Állam és igazgatás. X. évf. (1960) 4. sz.
