Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Hársfalvi Péter: A közép- és alsófokú mezőgazdasági igazgatás a felszabadulás után / 71–86. o.

78 Hársfalvi Péter nisztratív és műszaki ügyvitel ellátására megyei földhivatalt szerveztek. E szervezet működését a földművelésügyi miniszter irányította és vezette. E köztestületek részletes működését a földreform alaprendelete (600/1945. M. E. sz.), majd annak I. számú végrehajtási rendelete (33 000/1945. P. M. sz.) szabályozta. Miután e szervezet bár nagyon fontos, de speciális és egyszeri feladat megoldására jött létre, mint a mezőgazdasági igazgatás szervezetének részét nem ismertethetjük. Fontosságának és működésének megfelelő ismertetése önálló tanulmányt igényel. Azt a mozzanatot azonban itt is hang- * súlyoznunk kell, hogy a földreform végrehajtásával kapcsolatban a legnagyobb feladatot és a legtöbb jogot a kormányzat azokra ruházta, akik a felosztandó föld várományosai voltak. A kormányzat, mint említettük, a mezőgazdasági igazgatás, a termelés megindítása tekintetében azonban nem támaszkodott pusztán a meglevő szervezetre. Létrehozta a termelési bizottságokat, melyek a mezőgazdasági termelés megindításában és irányításában a felszabadulás évében, de utána is jelentős szerepet játszottak. A termelési bizottságokat a földművelésügyi miniszter 30 300/1945. sz. rendelete hívta életre, melyet az alispánokhoz, a kerületi mezőgazdasági kamarákhoz, a vármegyei és járási gazdasági felügyelőkhöz és a községi elöljáróságokhoz bocsátott ki 1945. február 17-én. Ebben a mezőgazdasági munkák sikeres elvégzése érdekében azt rendelte a miniszter, hogy ,,minden község elöljárósága, a gazdasági elöljárók, a mezőgazdasági bizottságok, valamint a gazdák és munkások képviselőinek bevonásával a járási (vármegyei) gazdasági felügyelők irányítása mellett haladéktalanul fogjon hozzá termelési és munkaterv kidolgozásához, a tavaszi mezőgazdasági munkák hiánytalan elvégzésére". A munka megkezdésében ne várjanak felsőbb segítségre vagy utasításra, vegyék kezükbe a kezdeményezést és hozzanak létre termelési bizottságot. E bizottságok feladata lesz az említett tervek kidolgozása, melyeknél a legpontosabban számba kell venni a községben megművelésre váró földterületet s az ehhez rendelkezésre álló erőforrásokat. A rendkívüli állapotokra, elsősorban a nagyfokú igaerő hiányra tekintettel, a mezőgazdasági munkákat a kölcsönös segítség elve alapján kell megszervezni, és gondoskodni arról, hogy minden talpalatnyi föld művelés alá kerüljön, azoké is, akiknek nincs hozzá felszerelésük vagy jószágállományuk. Az igaerő tulajdonosokat méltányos bér mellett igénybe kell venni, a vonakodókat ki is lehet rendelni munkára. Az elhagyott tanyai és uradalmi birtokok művelése és kezelése szintén a községi termelési bizottságok feladata volt. A rendelet értelmében az ilyen uradalmak vagy birtokok élére gondnokot voltak kötelesek állítani, aki a gazdálkodást vezette és irányította, és tevékenységéért a termelési bizottságnak volt felelős. A termelési bizottság kötelessége volt az is, hogy a volt uradalmi cselédséget munkába állítsa. Ennek sikere érdekében a rendelet lehetővé tette, hogy az elhagyott birtok területéből a rajta élő cselédség annyi földet igényelhessen haszonbérletbe, amennyit meg tud művelni. A többi birtokrészt más vállalkozóknak lehetett kishaszonbérletbe kiosztani. A bérlők az eredményesebb munka érdekében társulhattak és kishaszonbérlfí szövetkezetekbe tömörülhettek. Az uradalmak megműveltetésének ez a módja már utat jelentpft a földreform felé. Bár a rendelet kimondta, hogy a bérlet sem a csplédség, sem a többi haszonbérlők számára nem jelent előjogot a földosztásnál, de azt is hangsúlyozta, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkákban való tevékeny, hozzáértő részvételt a földreform során figyelembe lehet