Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Hársfalvi Péter: A közép- és alsófokú mezőgazdasági igazgatás a felszabadulás után / 71–86. o.

A közép- és alsófoku mezőgazdasági igazgatás a felszabadulás után 79* venni. A termelési bizottságok működésével kapcsolatban a rendelet a nemzeti bizottságok ellenőrző szerepét emelte ki, de igényt tartott a mezőgazdasági kamarák szervező munkájára is. A rendelet végrehajtásáért a, felelősség a törvényhatóságok vezetőit terhelte. A bizottságok járásonként is megalakultak. Az volt a feladatuk, hogy a községi termelési bizottságok munkáját koordinálják, és a járás területén az igaerő arányos elosztását biztosítsák.

22 A tavaszi mezőgazdasági munkálatok elvégzésével a termelési bizottságok feladata és munkája nem szűnt meg. Működésükhöz azonban, miután a korábbi rendelet feladatuk idényjellegét hangsúlyozta, újabb szabályozás vált szükségessé. Az újabb rendelet 1945. augusztus 26-án jelent meg 22 500/ 1945. F. M. sz. alatt.- E rendelet kimondotta, hogy a korábbi jogszabály alapján megalakult és működő községi termelési bizottságokat újjáalakítani nem kell. Eddigi sikeres munkájuk alapján a bizottságok működését e rendelet állandósítani óhajtotta, és a bizottságok megszervezését most már nemcsak minden községben és járásban, hanem minden vármegyében is kötelezővé tette. Az új termelési bizottságok megalakítását a kialakult politikai helyzetnek megfelelően új alapokra helyezte e rendelkezés. Kimondotta, hogy amennyiben a községi (városi) termelési bizottság újjáalakítása válik szükségessé, azt a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült 4 politikai párt, a helyi nemzeti bizottság és a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetsége által egyenlő számban kiküldött, földműveléssel hivatásszerűen foglalkozó tagjaiból és a községi gazdasági elöljáróból kell megalakítani. A bizottság tagjai m'egbízatásuk tartama alatt közhivatalnokoknak voltak tekintendők. A járási és megyei termelési bizottságok megszervezése hasonló alapokon történt. A járási bizottságnak a járási gazdasági felügyelő, a megyeinek a vármegyei gazdaságf felügyelőség vezetője is tagja volt. A vármegyei termelési bizottságnak hivatalból tagja volt a főispán és az alispán is. x

Az új, illetve a most már e rendelet alapján működő régi termelési bizottságok feladatköre jelentősen megváltozott. A földreform végrehajtásával az uradalmi birtokok kezelése véglegesen megoldódott. Annál nagyobb szerepet szánt a kormányzat a bizottságoknak az egész község, illetve az egész parasztság mezőgazdasági termelésének irányításában. A termelés irányításához a községi termelési bizottságok széleskörű intézkedési joggal rendelkeztek. Hatáskörük közül különösen is említésre méltó az ipari növények termelésének szervezésével és biztosításával kapcsolatos feladat. E rendelkezés abban a körülményben leli magyarázatát, hogy a népgazdaság érdekében az. alapvető fontosságú ipari növények termelését a paraszti gazdaságokban kellett biztosítani, s azok némelyikének kötelezővé tételére külön rendelkezéseket hozott a kormányzat.

23 A termelési bizottságok tevékenységének részletes történelmi vizsgálata a jövő feladata. Azonban annyit ma is meg lehet állapítani, hogy a demokrácia első, gazdaságilag legsúlyosabb évében, 1945 tavaszán rendkívül értékes munkát végeztek. Később jelentőségűk valamelyest csökkent, ami abban 22 A termelési bizottságok jelentőségéről és működéséről lásd: Nemes Dezső r Magyarország: felszabadulása. Budapest, 1955. 163. 1.; valamint: „Felszabadulás. 1944. szeptember 26—1945. április 4." Budapest, 1955. 401—407. 1. 23 Az alaprendelkezés e tárgyban: 7800/1946. M. E. sz.