Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Hársfalvi Péter: A közép- és alsófokú mezőgazdasági igazgatás a felszabadulás után / 71–86. o.

72 Hársfalvi Péter adott struktúráját életre kellett kelteni. Szükséges ezért, néhány pillan­tást vetnünk arra a szerkezetre és arra a fejlődési tendenciára, amely a felsza­badulás előtti időszakban a magyar mezőgazdaság irányításában fennállott. 2 Az imperializmus korában az állam és a közigazgatás passzív szere­pét egyre inkább az aktivizálódás váltja fel. A monopolista államkapitaliz­mus, a kapitalizmus általános válságának terméke, a gazdasági élet állami irányítására törekszik, szabályozni akarja a termelést, az árakat, a munka­viszonyt, a munkabért stb. Ez a szabályozó tevékenység a monopóliumok, a tőke érdekében történik, a tőkés termelés és üzem alapvető és belső viszonyait nem változtathatja meg. Ezt a folyamatot világméretekben különösen az 1929—33 évi gazda­sági válság tette erőssé. Ekkor, 1931-ben születik meg nálunk is egy olyan törvény, mely felhatalmazza a minisztériumot, hogy amig a ga/dasági élet és hitelélet rendjének megóvása szükségessé teszi, e célok érdekében magán­jogig eljárási s a törvényhozás hatáskörébe tartozó rendelkezéseket tehet. 3 Ezt a különben égy évre szóló különleges felhatalmazást minden évben meg­hosszabbították a háború utolsó évéig. Az állami beavatkozást a háborús készülődés, majd a hadigazdálko­dás erőteljesen fokozta. Az 1939. II. te. kimondja — inkább megismétli —, hogy a minisztérium szabályozhatja és ellenőrizheti bármely nyersanyag, termény, termék és árucikk termelését, előállítását, forgalmát, felhasználását, meg­szabhatja árát, a termelés és feldolgozás módját, a munkabért, a munkaviszony egyéb tartalmát, és a fenti kérdésekben a fennálló törvényektől eltérő intéz­kedést tehet. 4 A tőkés rendet alapjaiban megrendítő, említett világválság az alapja an­nak a szemléleti változásnak és annak a törekvésnek is, mely a magyar köz­igazgatás elméleti és szervezési kérdéseivel mint külön tudománnyal foglal­kozók körében nálunk is megtalálható.,-,Maga a termelés, elosztás és fogyasz­tás ugyan általában a magángazdaság körébe tartozik, ellenben a közigazga­tást érdekli a gazdasági élet szervezete, az emberek, akikét foglalkoztat és munkája . . .^,mert érinti a nemzeti jólétet, alapja az összes közszolgáltatá­soknak és a közigazgatás számos ágazatának tárgya — írja Magyary Zol­tán. 5 '.*: Ugyanő a mezőgazdasági igazgatás ós a távlatos földművelési politika elemzésével kapcsolatban említi, hogy „nem lehet kormányozni hosszúle­járatú és következetesen betartott terv nélkül. 6 Ez a kapitalista viszonyok között megvalósíthatatlan tervező munka mint közigazgatási feladat merül fel nála. A mezőgazdasági igazgatás különös fontosságot nyert a Horthy-kor­szak végén. Ez korábbi elhanyagoltságával és a háborús nyersanyag- és élei­miszerszüksóglettel magyarázható. A közigazgatás legfontosabb feladata 2 Természetesén ennek során nem térhetünk ki a mezőgazdasági igazgatás egész szervezetére. Ez különben is felesleges volna. Az 1932-ben Magyary Zoltán szerkesztésé­ben megjelent „A magyar közigazgatás tükre" c. munka pontos és hű tájékoztatást nyújt á földművelésügyi igazgatás szervezetéről. Mi a 30-as évek elejéhez képest lénye­gesebbnek látszó új mozzanatokról és törekvésekről teszünk említést. 3 1931 : XVI. te. 2. §. 4 Id. te. 112. §. 5 Magyary Zoltán: Magyar közigazgatás. Budapest, 1942. 162—163. 1. 6 Közigazgatástudomány. 1942. 73. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom