Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Hársfalvi Péter: A közép- és alsófokú mezőgazdasági igazgatás a felszabadulás után / 71–86. o.

A KÖZÉP- ÉS ALSÓFOKŰ MEZŐGAZDASÁGI IGAZGATÁS A FELSZABADULÁS UTÁN A szocialista és a kapitalista társadalmi rendben az állam és a gazdasági élet viszonya ellentétes alapokon nyugszik. Mint Lenin írta: „ A tőkés számára üzemének belső szervezete olyasvalami volt, amit a kívülállók elől kereskedelmi titok védett — olyasvalami, ahol, hogy úgymondjuk, mindenhatók és egyeduralkodók akartak lenni, védve. . . nemcsak a beavatkozástól, hanem az idegen szemtől is. A szovjet hatalom szempontjából ellenkezőleg az egész társadalmi élet legfőbb, legdöntőbb és a legidőszerűbb kérdése éppen a munka megszervezése az egyes nagyüzemekben ós az egyes falusi közösségekben."

1 Mig a szabadversenyes kapitalizmusban az állam, következésképpen a közigazgatás passzív a gazdasági élettel szemben, a szocializmusban s annak épülési szakaszában aktív szerepet tölt be. A magántulajdonon alapuló mezőgazdasági üzemek élete, termelése és (amennyiben túlmennek a kizsákmányolás fenntartása megszabta igényeken) munkaviszonyai a kapitalizmusban jóformán kívül esnek az állam, a közigazgatás, az önkormányzati szervek szabályozó, ellenőrző tevékenységén, ellenben a szocialista állam és igazgatás .a tulajdonviszonyok társadalmi jellegének kifejlesztése érdekében és alapján avatkozik be a mezőgazdaság termelési és munkaviszonyaiba. Az elmúlt 15 esztendő a két társadalmi rendszer közötti átmenet időszaka volt. Olyan korszak, amikor.a nép a lényegében kezdettől fogva, ha nem is osztatlanul, a birtokában levő államhatalmat s az igazgatás szervező és politikai erejét egyre inkább arra használta fel, hogy a mezőgazdaságban is, miként az egész gazdasági életben megteremtse a szocialista tulajdonviszonyokat és termelést. Az alábbiakban ennek a nagy átalakulásnak szolgálatában kifejtett állami és közigazgatási tevékenységet igyekszünk főbb vonásaiban felvázolni, válaszolni arra a kérdésre, milyen keretek és feltételek között fogott ehhez a munkához a népi demokrácia, s ebben a munkában hogyan használta fel a közép- és alsófokú igazgatási szerveket. I. A felszabadulás után a népi hatalom megszervezésének első időszakában, a legfontosabb feladat a fasijzmus és a háború maradványainak felszámolása mellett a termelés megindítása volt. Utóbbi érdekében a közigazgatás 1 Lenin; „A szovjethatalom soron lévő feladatai" c. cikk fogalmazványa. (Lenin: A szocialista gazdasági irányításról. Budapest, 1958. 18. 1.) *