Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Degré Alajos: A közigazgatás megindulása Zala megyében a felszabadulás után / 3–21. o.

4 Degré Alajos Az ipari vállalatokat egészben nem szerelték le, hisz az olaj vidék az utolsó hónapokban a fasiszták egyetlen üzemanyagforrása volt, de egyes góp

: részek eltávolításával vagy lerombolásával az ipari termelés megindítását hónapokra megakadályozták. Jellemző erre, hogy a megye területén korábban működött 22 mozi közül csak kettő pusztult el teljesen, de még július 29-én is csak 8 volt üzemképes állapotban.

9 A megye lakossága gabonával nagyjából el volt látva, csak Letenyén égett el 922 q gabona és 351 q kukorica. A lakosság liszttel ellátottsága mégis veszélyeztetve volt, mert alig maradt ép malom. Legalább a hajtószíjait majdnem mindegyiknek elvitték.

10

.,,Német alapossággal" szedték össze és hajtották el az igásállatokat. Zalaegerszegen pl. egyetlen ló sem maradt.

11 A megmaradt szarvasmarhaállományban járvány pusztított, több helyen száj- és körömfájás lépett fel, mert a németek a beteg jószágot elhagyták, és a marháiktól megfosztott gazdák sokszor ezeket befogták. Így a betegség elterjedt. A megye lakossága a katonai szolgálatra, munkatáborba behívott, leventeként elhurcolt vagy deportált ezrek folytán 1945. április 30-án 31 449 lélekkel kevesebb volt, mint 1941-ben. Az apadás 8%. Különösen a városok váltak néptelenné. Nagykanizsa lakossága több mint 30%-kal, Zalaegerszegé 12%-kal csökkent, de a falusi lakosság is csak a balatonfüredi és sümegi járásban növekedett, összesen 2141 lélekkel.

12 A szomszédos Vas megye ugyanekkor 30 325 főnyi, 1941-hez képest 11%-os emelkedést mutat, az ide menekült 55 444 fő folytán.

13 Az eltérés oka az, hogy a megye déli része már december eleje óta igen közel volt a fronthoz, Nagykanizsa kiürítését már akkor elrendelték, és volt idejük végre is hajtani. Pedig Zala megyében is voltak menekültek, akik Erdélyből vagy az Alföldről kerültek'ide. Még június 27-én 1217 menekült tartózkodott a megye területén, közülük 677 közalkalmazott. Még augusztus 2-án is 363 hazautazni kívánó erdélyi számára kértek vasúti kocsikat. A zalaegerszegi bíróságokon 38 menekült erdélyi bírósági alkalmazott ténfergett, Salomvárott 130 „magát elhurcoltnak mondó" Maros-Torda megyei munkás volt.

14 A szigorú kiürítési rendeletek ellenére kevés polgári lakos távozott Németországba. Énnek arányai a hivatali munkakezdési jelentésekből állapíthatók meg, de nem mindig pontosan. A letenyei járás közalkalmazottai közül például senki sem távozott el. A lenti járásból nyugatra távozott 7 közalkalmazott, katonaként hagyta el szolgálati helyét 5, helyben maradt 50. A keszthelyi és balatonfüredi járásból nyugatra távozott 20, katona 28, helyén maradt 170. A pacsai főszolgabírói hivatalból nyugatra távozott 7, helyén maradt 13.

15 Tehát még a közalkalmazottak közül is csak 11% távozott el. Az iparosok és kereskedők közül néhány nyilas, a munkások és parasztok közül úgyszólván senki. Igen súlyos volt a közellátási helyzet. Só, cukor, gyufa, petróleum mutatóba sem akadt. Nagykanizsán az új közellátási szervezet eredményként 9 Fi. 738., A letenyei főszolgb. heti jel., ápr. 30. 10 A főispán mint közellátási felügyelő iratai 3—57. 11

A zalaegerszegi polgármester heti jel., ápr. 28. 12 FÍ. 63. :13 Horváth Ferenc: Vas megye helyezete és lakosságának hangulata a felszabadulás előtti hónapokban. Vasi Szemle, 1960. 1. sz., 4. 1. "Fi. 31, 436, 322. 18 Fi. 31.