Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Degré Alajos: A közigazgatás megindulása Zala megyében a felszabadulás után / 3–21. o.

A közigazgatás megindulása Zala megyében a felszabadulás után O könyyelte el, mikor már a terhes nőknek és csecsemőknek napi 1 vagy 2 dl. tejet adhatott.

16 A visszavonuló fasiszták az utolsó napokban a gyógyszertárakat is kifosztották, úgyhogy gyógyszerekben is nagy hiány mutatkozott, pedig helyenként, így Zalaegerszegen is hastífusz járvány lépett fel.

17 Szerencsére épen Zalaegerszegen sikerült megtalálni a németek által visszahagyott tífusz oltóanyagot, így a város legsürgősebb szükséglete fedezve volt.

18 Úgyszólván teljesen megszűnt az élet- ós vagyonbiztonság. A nyilas uralom alatt a jogrend teljesen felborult. A legelvadultabb elemekből válogatott „fegyveres pártszolgálat" tágjai mindent elvettek, amit megkívántak, és a csőcselék a nyilas nyomás megszűnte után is szívesen halászott a zavarosban. Á harcok idején pincékbe vagy szőlőhegyi hajlókokba húzódott családok lakását kifosztották. Jellemző módon Zalaegerszegen a harcok idején mindössze 26 személy vesztette életét (ebből 1 német katona és 15 polgári személy),

19 de a felszabadulás után nem múlt el hét, hogy egy vagy több járásban gyilkosság ne történt volna, és tömérdek volt az elhurcolt ,,idegen ingóság", amiket csak rendszeres házkutatások, és néhány tettenkapott tolvaj rövid úton való internálása után sikerült tulajdonosaiknak visszaszerezni.

20 Halaszthatatlanul sürgős volt tehát a járványok elkerülése végett a romok eltakarítása, a holttestek és állati maradványok elföldelése, a szétszórtan heverő robbanóanyagok eltávolítása, mert ez utóbbiak a földmunkák megindulása után szinte naponta szerencsétlenségeket okoztak.

21 Meg kellett szervezni a közellátást, a. liszttel, zsírral ellátatlanok kataszterét fel kellett venni,

22 fegyveres közbiztonsági szervezetet teremteni, és^összeköttetést létre-, hozni a helységek és járások között. Mindezek helyi kezdeményezésre vártak II. • A nyilas uralom a vármegye élére főispánul Csomay Miklós építőmestert állította, és a régi vezetőtisztviselők többségét leváltotta. így Brand Sándor alispánt, akit már a Sztójay kormány felfüggesztett, de a Lakatos kormány állásába visszahelyezett, letartóztatta, majd a Tófej község határában, Puszta ederics közelében lévő 150 holdnyi birtokára internáltatta.

23 Horváth Vilmos pacsai főszolgabírót nyugdíjazta,

21 Krasznay István nagykanizsai főszolgabírót telefonintózkedéssel áthelyezte beosztott tisztviselőnek Tapolcára, majd állásától felfüggesztette stb.

25 A megyei tisztikar élére alispánként Hunyadi Lászlót állították, és a többi vezető állásba is saját bizalmi embereik kerültek, a kisebb tisztviselőket azonban a helyükön hagyták. Az elmozdítottak a ma16 A nagykanizsai polgármester lieti jel., ápr. 8. 17 A zalaegerszegi és a nagykanizsai polgármester heti jel., ápr. 28. 18 Dr. Jakab Géza, akkori egészségügyi beosztott szíves közlése. 19 A zalaegerszegi polgármester heti jel., ápr. 28. 20 Június közepéig a heti jelentések mindegyike, különösen a lenti és letenyi főszolgabíróé. 21 Fi. 10., A letenyei főszolgb. heti jel., máj. 22. 22 Sümegi nemzeti bizottság jkv. ápr. 18., Fi. 74. A keszthelyi főszolgabíró első heti jelentései szerint a járásban van olajütö, de nincs elég olajos mag, a balatonfürediben viszont akad olajos mag, de nincs üzemképes olajütő. 23 Zala c. napilap, 1945. jún. 17., Fi. 599. 24 Nyilas főispáni iratok 354/1945. 25 Alispáni 159.