Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Degré Alajos: A közigazgatás megindulása Zala megyében a felszabadulás után / 3–21. o.

A KÖZIGAZGATÁS MEGINDULÁSA ZALA MEGYÉBEN A FELSZABADULÁS UTÁN I. Zala megye területén a felszabadító hadműveletek gyorsan lezajlottak.

1 Március 25-én indult meg a harc a Balatontól északra a balatonfüredi járás területén.

2 A harmadik ukrán front csapatai onnan március 29-re már elérték Zalaegerszeget, 30-ára pedig környékét is megtisztították.

3 Április 1-ón érték el a Balaton déli oldalán előnyomuló szovjet és bolgár csapatok Nagykanizsát, április 3-ra pedig már Letenyére is bevonultak.

4 Csak a Murán túl folytak még két napig kisebb harcok. A fasiszta haderők itt nem is próbálták a Vörös Hadsereg csapatait megállítani, csak elvonulásukat biztosították utóvédszerű ellenállással. A hadműveletek során tehát itt nem estek olyan súlyos károk, mint Budapesten, Székesfehérvárott vagy Győrben, Az egész megye területén összesen 961 lakóház rongálódott meg. Legtöbb Zalaegerszegen (392), Nagykanizsán (140) és Sümegen (89).

5 De Zalaegerszegen is csak 8 ház pusztult el teljésen, 99 nagyobb építkezési befektetéssel helyreállítható volt, 115-nek fedélszerkezete, kéményei, ajtói,- ablakai mentek tönkre, 170-nek pedig csak fedólhójazata csonkult meg, nem vált lakhatatlanná.

8 Az itt majd hat hónapon keresztül őrjöngő nyilas uralom alatt azonban a németeknek volt idejük kivonulásukat módszeresen előkészíteni. A kisebb folyókkal, patakokkal, ingoványos rétekkel át meg átszelt megyében egyetlen híd nem maradt épen. Összesen 194 hidat robbantottak fel 1825 méter nyílással.

7 A közlekedés tehát teljesen megbénult, a községek egymással és a megyeszékhellyel egyáltalában nem tudtak érintkezni. Jó ideig nem volt kapcsolat a még Debrecenben székelő

8 ideiglenes nemzeti kormánnyal sem. 1 Az alább hivatkozott iratok külön megjelölés hiánya esetén a Zalaegerszegi Állami Levéltárban találhatók. Ahol az évszámot nem tettük külön ki, 1945. évi iratok értendők. A szolgabírák és polgármesterek heti jelentéseit ad 25 főispáni szám alatt gyűjtötték. A főispáni iratokat Fi. rövidítéssel jelöljük. 2 A balatonfüredi főszolgabíró heti jelentése, ápr. 24. V. ö. Nemes Dezső ; Magyarország felszabadulása. (Bp. 1960.) 221—2. 1. 3 A zalaegerszegi polgármester heti jel., ápr. 28. Vö. Tóth Sándor: A Szovjet Hadsereg felszabadító hadműveletei. (Tanulmányok a magyar népi demokrácia történetéről. Bp. 1955; — az alábbiakban: Tanulmányok) 118—9.1., Kovács Béla : Zalaegerszeg története. (Zalaegerszeg, 1955.) 37—40. 1. 4 A letenyei főszolgabíró heti jel., ápr. 30. 6 Fi. 777. 6 A zalaegerszegi polgármester jelentése. Fi. 680. 7 Az Államépítészeti Hivatal jelentése aug, 13-án. Fi. 865. 8 A Magyar Közlöny ugyan csak március 13-ig jelent meg Debrecenben, de még a május elején közzétett, április 18-án keltezett rendeletek is Debrecenben keltek. 1*