Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - IRODALOM - Kállay István: Az osztrák forráskiadás 1945–1960 között / 348–356. o.

Irodalom 353 forrásokat hozza.

21 A közölt nagyterjedelmű anyagban való tájékozódást igen megnehezíti, hogy az egyes kötetek címében a tárgy csak vázlatosan van megadva. Pl. „Regesten a/us den Archiven der Stadt Hamburg". Az évkor a címben egyáltalán nincs megjelölve. A köteteken belül egyes közléseknél ugyancsak hiányzik az évszám vagy a hozzávetőleges időhatár megadása. A nagy tömegben való publikálás a gondos előkészítő munka rovására megy, és számos hibát eredményez a sorozat egyes köteteiben.

22 A „Linzer Regesten" az ún. „Sammelregesten"-t alkalmazza. A felső sorban áll a regesta folyószáma, a feloldott dátum, év, hó, nap megadásával. Mellette zárójelben a dátum eredeti formájában. Ugyanitt áll az oklevél kiállításának helye. Keltezetlen oklevelekkel a „Linzer Regesten" a következőképpen járt el: ha modern kiadásban már megjelent az oklevél, az ott megadott dátumot vették át. Ha ott sem volt datálva, olyan oklevél mellé sorolták, melyhez tartalmilag, tanúk neve szempontjából hasonlóságot mutat. ISTéhány keltezetlen regeszta a sorozat végére került. Ha a dátumból a nap hiányzik, a megfelelő év végére, ha egy bizonyos időhatár állapítható csak meg, akkor a megállapítbató időhatár első évének végére kerülnek a regeszták.

230 A regeszták szövegének megfogalmazásánál az az elv vezette a kiadókat, hogy a Tegesztának olyan részletesnek kell lennie, amennyire adatai Linz város története szempontjából fontosak. Ha eredeti szöveget közölnek, idézőjelben hozzák, a modern helyesírás figyelembevételével. A család- és helyneveket eredeti formájukban közlik, ha azonban azok Linz területén kívül fekszenek, a modern helyneveket alkalmazzák. Ezeket a helyneveket csak akkor adják vissza eredeti formájukban, ha ma már nem léteznek, nevük megváltozott, vagy nem lehet teljes bizonyossággal mai helynevekkel azonosítani őket. A linzi és környéki polgárok neveit betűhíven adják vissza, a többi személynevekre a modern helyesírást alkalmazzák. A tanúk neveit csak a legrégibb időből származó oklevelek regesztáiba vették be; későbbi időből csak a linzi és környéki tanúkat, megpecsételőket vették fel a regesztába. A regeszta szövege után megadják, hogy az oklevél eredeti-e vagy másolat, és megadják az oklevél anyagára vonatkozó adatokat. Ezután következnek a forrásokra és irodalomra, az őrzési helyre (jelzetre) vonatkozó adatok. A „Linzer Regesten" sorozaton belül külön kell beszélnünk a „Linzer Familienchroniken 1521—1806" c. kötetről. Ez egyes linzi polgárok családi krónikáit, illetve az azokból készült kivonatokat közli. Ezek tulajdonképpen nem is regeszták, hanem az egyes családi krónikákból kivett rövidebb-hosszabb idézetek, melyeket a szerkesztő fontosnak tartott és kiválogatott a várostörténet szempontjából. A „Linzer Regesten: Bescheidprotokolle und Bescheidbücher 1594—1682" c. kötet nem oklevelekből, hanem aktákból készült regesztákat közöl. A szerkesztő megjegyzése szerint azonban ugyanazokat az elveket követték, mint az oklevelekből készülő regeszták esetében, mert minden, ami az oklevélregesztában szükséges, szükséges az =aktaregesztában is. A regeszta után zárójelben következik a „Bescheidbuch"-ban viselt jelzet. Más adat nincs megadva. A Linzer Regesten „Verlassenschaft-Abhandlungen 1604—1864" c. kötete a hagyatéki ügyek (tárgyalások) anyagának regesztáit tartalmazza. A szerkesztők hangoztatják, hogy ilyen jellegű iratoknál a regeszta semmiképpen sem pótolhatja az eredeti szöveg átnézését. Ebben a kötetben a regeszták szerkezete a következő: 1. Sorszám, dátum (tárgyalás időpontja), a tárgyalás módja. Az elhalt neve és foglalkozása. 2. A hagyaték, a vagyon leírása. A hagyatéki leltárakat gyakran igen részletesen közlik. 3. Az akta jelzete (fasciculus ós iratszám). " A Linzer Regesten eddig megjelent, ibntosabb kötetei: Linzer Regesten aus dem Stiftsarchiv Kremsmünster, 4 k. 1258—1800; Salzburger Regesten, 1. k. 1491—1851; Linzer Regesten aus dem Steiermärkischen Landesarchiv, 1 k. 1340—1868.; Linzer Regesten aus dem Haus-, Hof- und Staatsarchiv in Wien, 2 k. 1213—1676.; Linzer Regesten aus dem Innerberger Archiv (Steiermärkisches Landesarchiv),2 k. 1574—1837.; Linzer Regesten aus dem Stadtarchiv Wien, 1 k. 1276—1848.; Linzer Regesten aus dem Allgemeinen Verwaltungsarchiv in Wien, 3 k. 1559—1849.; Regesten über die Linzer Wollzeugfabrik aus dem Hofkammerarchiv in Wien, 2 k. 1672—1848.; Mederösterreicbische Herrschaftakten, 1 k. 1532—1658.; Linzer Regesten aus dem Kriegsarchiv, 2 k. 1557—1820.; Linzer Regesten aus dem Deutschordens Zentralarchiv in Wien, 2 k. 1701—1796.; Linzer Regesten aus Linzer Klosterchroniken, 5 k. 1599— 1852.; Linzer Regesten aus den Kapuzinerarchiven Wien und Linz, 1 k. 1439—1854.; Linzer Familienchroniken, 1 k. 1521—1806.; Linzer Regesten aus den Wiener Universitätsmatrikeln, 1 k. 1377—1850.; Ebelsberger Urbare, 2 k.. 1526—1670. stb. 82 Lásd erről bővebben az 0. F. Winter által írott alábbi ismertetéseket: Mitteilungen des Ost. Staatsarchivs, •6. k. (1953), 497. o„ 8. k. (1955), 492—502. o. 11. k. (1958), 583. o. "

a H. F. Fichtenau és E. Zöllner: Urkundenbuch zur Geschichte der Babenberger in Österreich. I—

III. k. "Wien 1950—

1955.C. kiadvány a dátumozott és a bizonytalan keltezésű okleveleket elválasztotta egymástól, a keltezetleneket a dátumozottak elé helyezte. H.L. Mikőletzhy helyteleníti ezt az eljárást. (Ismertetése: Mitteilungen des Ost. Staatsarchivs. 6. k. (1953), 495. o.) 23 Levéltári Közlemények XXXI.