Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - IRODALOM - Bognár Iván: Schriften des Bundesarchivs. Bd. 2., Vogel, Walter: Westdeutschland 1945–1950. Koblenz, 1956. Bd. 3., Neufeldt, H. J.–Huck, J.–Tessin, G.: Zur Geschichte der Ordnungspolizei 1936–1945. Koblenz, 1957. / 341–347. o.

342 Irodalom A sorozat 2. kötetében Walter Vogel levéltári tanácsos ismerteti Nyugat-Németország állami és közigazgatási intézményeinek felépítését az 1945 és 1950 közötti időben. Az összeállítás célja a mi hasonló problémáinkkal rokon: nyilvánvalóan áttekintést akar adni az 1945 után keletkezett s gyűjtőkörileg a nyugatnémet szövetségi, ül. tartományi levéltárakba tartozó iratokat létrehozó szervekről, azok helyéről az államapparátusban s — a hivatali, s ügyköri változások gondos nyomonkövetése által — irataik jelenlegi hollétéről. Részletesebb ismertetését így, történetileg is tanulságos voltán kívül, (hiszen napjaink egyik legégetőbb világpolitikai problémája, az újraéledt német imperializmus születésének egyik fontos iészktéiől van szó) az is indokolja, bogy, számunkra sem elhanyagolható feladat megoldására tett — s mint látni fogjuk — nem sikertelen kísérletről van szó. Vogel tárgyalásában nem terjeszkedik ki a három nyugati megszálló hatalom által felállított intézményekre. Ezeknek iratai részben az illető országokban, részben Franciaországban, Metzben őriztetnek s német történészek még nem használhatják fel azokat. Megfelelően területi korlátainak nem foglalkozik a szovjet övezetben az NDK alapításáig fennállott intézményekkel sem, mert ez —a szerző szerint —külön monográfiát igényelne. Itt csakis a nyugati övezetben fennállott, a megszálló hatalmak hatóságainak alárendelt német hivatalokat ismerteti. A kötet bevezető tanulmánya történeti áttekintést ad Nyugat-Németország állami és közigazgatási intézményeinek fejlődéséről (itt még beleértve a megszálló hatalmak szerveit is) 1945-től 1950-ig. Ezután következik az egyes —most már csak német — hivatalok és intézmények ismertetése. Ez két részre oszlik: először a törvényhozás, közigazgatás és igazságszolgáltatás területén működő legfelsőbb tanácsadó szervek és intézmények vannak felsorolva, azután következik az egyes közigazgatási ágazatok közép- és alsófokú intézményeinek ismertetése. Ez a második rész azonban nem teljes, mert csak az élelmezés, mező- és erdőgazdaság körét öleli fel. Teljes felsorolásuk további kötetek dolga lesz. A bevezető tanulmány részben már megjelent művekre, folyóiratokra stb., részben visszaemlékezésekre, részben szerző saját kutatásaira támaszkodik. Vogel szerint a nyugati megszálló hatalmak maguk sem tisztázták egymás között az általuk bevezetett kormányzati és közigazgatási rendszerre vonatkozó alapelveket, SQt egyes kérdésekben az egyes zónákon belül is merültek fel nézeteltérések katonai és polgári hatóságok között. Ez fokozottabban vonatkozott az igazságszolgáltatásra, ahol egyidejűleg hatféle jog létezett és keresztezte egymást. Az egyes zónabeli kormányzatok felett állott a Szövetséges Ellenőrző Bizottság Berlin székhellyel. Szerepe az volt, hogy a külpolitika s a törvényhozás területén megegyezést és határozatokat hozzon létre a négy megszálló hatalom között. A határozatokat egyhangúlag hozták meg. Igen nagy fontosságú volt az egyes övezetek kormányzóinak szerepe is. Az ő kezükben volt a törvényhozó, közigazgatási és igazságszolgáltatási főhatalom. A SzEB által elfogadott törvények és határozatok csak az ő beleegyezésükkel voltak végrehajthatók. Ha a kormányzó a SzEB-bel nem egyezett meg valamilyen kérdésben, jogában állott saját kormányának utasításait végrehajtani. A kormányzó a megszállási övezetben egy személyben volt a csapatok parancsnoka s a kormányzat vezetője. Az amerikai övezet legfelsőbb igazgatási szerve az Office of Military Government for Germany (OMGUS) volt, Berlin-Dahlem, majd később Frankfurt székhellyel. Szervezetileg végrehajtó irodára és más irodákra tagolódott, mint gazdaság, pénzügy, jog, munkaerő stb. A brit megszálló övezetben a legfőbb szerv a Control Commission for Germany (British Element: CCCG/BE) volt BerlinWilmersdorfban, az övezet közvetlen igazgatását pedig a Lübeckben levő Zonal Executive Office intézte. A kapcsolatot a két intézmény között egy közös titkárság tartotta fenn. A kormányzót a tanácsadók egész sora, különösen a politikai tanácsadó támogatta. A Control Commission fő-, alosztályokból és csoportokból állott. Egyes alosztályoknak alcsoportjai is voltak: így létezett gazdasági és kormányzati alcsoport. A francia Conseil de Controle de la France pour l'Allemagne Berlin-Prohnauban székelt, az övezeti igazgatás szervezete Baden—

Baden ben volt. Ezen, utóbb Gouvernement Militare-nek nevezett hatóság központi irodákból, később osztályokból állott. Ez a kormányzati rendszer 1945. július 14-én kezdte meg működését. Addig az időpontig a három övezet Eisenhower tábornok parancsnoksága alatt állott. A potsdami határozatok a közlekedés, a pénzügyek, a külkereskedelem, az ipar s a posta- és távírószolgálat területén tervbevettók a SzEB. irányítása alatt álló német központi hatóságok felállítását. A szovjet övezetben fel is állították ezeket az intézményeket, de ezt a nyugati hatalmak nem ismerték el. Ugyanekkor a három nyugati megszálló hatalom övezeteinek