Levéltári Közlemények, 31. (1960)
Levéltári Közlemények, 31. (1960) - FORRÁSKÖZLÉS - Kővágó László: Iratok a felszabadulást követő hónapok szövetkezeti mozgalmának történetéhez / 263–284. o.
IRATOK A FELSZABADULÁST KÖVETŐ HÓNAPOK SZÖVETKEZETI MOZGALMÁNAK TÖRTÉNETÉHEZ A felszabadulás a magyar szövetkezeteket a teljes széthullottság állapotában találta. Ez a szóthullás nem a dolgozó emberek szövetkezeti mozgalmának alkalmatlanságát, hanem a tőkés érdekekkel ós a fasiszta államhatalommal szorosan összefonódott, a háborús politikát készségesen kiszolgáló, erősen centralizált tőkés álszövetkezeteknek a csődjét jelentette. A tőkés érdekeltséggé fejlesztett Hangya, METESz, Magyar Mezőgazdák és más szövetkezeti központok fasizmust, háborút kiszolgáló vezetőinek egy része nyugatra szökött, A szövetkezeti központoknak alárendelt szövetkezetek rendszere megbénult. A kisemberek érdekeit szem előtt tartó népi szövetkezeti eszme azonban elevenen élt dolgozóinkban. Ezt a felszabadulást követő hónapoknak a szövetkezeti mozgalommal kapcsolatos eseményei a legjobban bizonyítják. Helységenként — többnyire elkülönülten, de jellegében egységesen -— elemi erővel jelentkezett egy erőteljes népi szövetkezeti mozgalom, amely a tőkés szövetkezetek helyébe a dolgozók szövetkezeteit akarta állítani. Ennek a mozgalomnak élén a legtöbb helyen kommunisták állottak. Az ellenforradalmi időben erősen centralizált szövetkezeti rendszer, közvetlenül a felszabadulást követően, igen sok helyen önállóan működő népi szövetkezetek formájában kezdett újra tevékenykedni. Erről, a szovjet felszabadító csapatok előrenyomulásával párhuzamosan, az ország egész területén fokozatosan jelentkező népi szövetkezeti mozgalomról teszünk közzé néhány iratot a Hangya Termelő, Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet Központi Gazdasági Levéltárban őrzött fondjából. A Hangya fondjában található iratanyag — ha országos viszonylatban nem is teljes — igen szemléletes képet nyújt a mozgalomról. Ezeknek a válogatott iratoknak közzétételét elsősorban az indokolja, hogy a magyarországi szövetkezeti mozgalom történetével foglalkozó eddig megjelent művek, tényanyag hiányában nem foglalkoznak kellőképpen a felszabadulást követő hónapok eseményeivel, illetve a vidéken, falvakban, városokban végbement események ismertetésének mellőzésével jobbára csak a szövetkezeti központok tevékenységére fordítanak figyelmet. A Magyar Országos Szövetkezeti Központ Oktatási Osztálya által 1949-ben kiadott összefoglaló ismertetés a szövetkezetügy fejlődéséről helyesen állapítja meg, hogy „az elnyomás alól felszabadult munkásosztály és dolgozó parasztság jelentős számú szövetkezetet alakított meg azonnal, ahogy a Vörös Hadsereg egy-egy falut vagy várost felszabadított". 1 Részletesebben nem tárgyalja ezeknek a szövetkezeteknek alakítását, működését, ellenben megállapítja, hogy „az újjáéledő régi szövetkezetek ós az újonnan megalakult új szövetkezetek között ekkor még nem alakult ki ellentét". 2 A Hangya iratok — amint látni fogjuk — ellentmondanak ennek a megállapításnak. 1 A aiagyar szövetkezeti mozgalom története a felszabadulás után. — Magyar Országos Szövetkezeti Központ Oktatási Osztály, 1947. 7. 1. 2 Uo. 9. 1.
