Levéltári Közlemények, 31. (1960)
Levéltári Közlemények, 31. (1960) - FORRÁSKÖZLÉS - Kővágó László: Iratok a felszabadulást követő hónapok szövetkezeti mozgalmának történetéhez / 263–284. o.
26 4 Kővágó László' Nyers Rezsőnek népi demokráciánk szövetkezeti mozgalmáról nemrég megjelent igen értékes, úttörő jelentőségű műve nem tér ki a közvetlenül a felszabadulást követő hónapok részletes ismertetésére. Megállapítja azonban, hogy: „Míg a szövetkezeti mozgalmat magát — legalábbis a községekben ós a vidéki városokban — ez időben csendes állóvízhez hasonlíthatjuk, addig Budapesten, a szövetkezetek felső irányításának területén egetverő hullámok csaptak össze, és minden szüntelen mozgásban volt." 3 A tények azonban arról tanúskodnak, hogy ezt, a felszabadulást követő első évekre vonatkozó megállapítást, a kérdés behatóbb tanulmányozása után, valószínűleg azzal kell majd kiegészíteni, hogy az ország igen sok községében, a felszabadulás által meghatározott különböző időpontokban, fokozatosan, még mielőtt az országos szövetkezeti központok felocsúdtak volna kábultságukból, a helybeli munkások és szegényparasztok már megkezdték új, népi szövetkezeteknek a tőkés szövetkezetek helyébe állítását. Bónis József nemrég megjelent, igen sok értékes tényanyagot felsorakoztató művében 4 a szövetkezeti központok tevékenységével, valamint a koalíciós pártok és a kormány szövetkezeti politikájával foglalkozik és nem tér ki a vidék falvaiban ós városaiban lejátszódott eseményekre. Márpedig kétségtelen, hogy ha teljes képet akarunk nyerni népi demokráciánk kezdeti szakaszának szövetkezeti mozgalmáról, akkor a központban végbement események ós a szövetkezeti politika elvi kérdéseinek ismertetése mellett, alapos vizsgálat tárgyává kell tennünk a szövetkező dolgozó tömegek tevékenységét. Ez a vizsgálat megmutatja, hogy a néptömegek — amelyeknek biztonságérzetét és önbizalmát fokozta a szovjet csapatok jelenléte — milyen tevékenyen vettek részt a burzsoázia gazdasági hatalmának szótzúzásában központi irányítás nélkül is, sőt egyes esetekben az országos erőviszonyok megszabta haladási ütemen túlhaladva, a központi irányítással szembekerülve is. Megmutatja ez a vizsgálat, hogy a Magyar Kommunista Párt által a burzsoázia gazdasági hatalmának szétzúzásáért vezetett harc azért lehetett eredményes, mert elsősorban a dolgozó nép érdekeit figyelembe véve, annak aktív közreműködésére támaszkodott. Ez a közlemény — a vonatkozó iratanyagok rendezettsége adta lehetőségek közötti kutatás eredményeként — fel akar ja. hívni a figyelmet a felszabadulást követő szövetkezeti mozgalmunk egy eddig kellően fel nem tárt és értékelt időszakára és területére» Éppen ezért nem is törekedhetett felölelni a szövetkezetügy egész területét, a különböző jellegű szövetkezetek problémáját, hanem lényegében a fogyasztási és értékesítő szövetkezetekkel kapcsolatban igyekszik rámutatni arra az igen lényeges kérdésre, hogy a dolgozó tömegek a szövetkezetügy területén milyen módon és mértékben vették ki részüket a hazánk szocialista átalakításáért folyó forradalmi harcból. A közölt iratokat a Hangya Termelő, Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet igazgatóságának az Országos Szövetkezeti Tanács nevében, majd később annak jóváhagyásával ós támogatásával folytatott 1945-ös levelezéséből, valamint az Országos Szövetkezeti Tanács első üléseire, illetve ülésein készült feljegyzésekből válogattuk. Az Országos Szövetkezeti Tanács elődje 1945. február 5-ón alakult, amikor a Budapesti Nemzeti Bizottság — ugyanúgy mint más nagyvállalatok esetében is — a Hangya élére öttagú bizottságot állított. Ennek a bizottságnak neve kezdetben Szövetkezeti Ötös Bizottság, majd Magyarországi Szövetkezetek Ötös Bizottsága, március közepétől Magyarországi Szövetkezetek Bizottsága. Végleges, ismertté vált neve — az_ Országos Szövetkezeti Tanács — a meglevő levelezésben 1945. március 28-án szerepel először. 8 Nyers Rezső: Szövetkezetek a magyar népi demokráciában. Budapest, 1959. 52.1. "» 1 Bónis József: Szövetkezeti életünk a felszabadulás után 1944—1949. Budapest, 1959. (Szövetkezetek Országos Szövetségének Szövetkezeti Kutató Csoportja.)
