Levéltári Közlemények, 31. (1960)
Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Jenei Károly: A pénzintézeti üzemi bizottságok működése 1945–1948-ban / 121–137. o.
134 Jenéi Károly ságok által kezdeményezett fúziókat valamennyien egységesen elutasították, és követelték a bankok állami ellenőrzés alá helyezését. 69 A bankszervezet összevonását a pénzügyminisztérium kivánta, az üzemi bizottságok és a bankok dolgozóinak állásfoglalása azonban azt mutatta, hogy nem volt célszerű a fúziók ügyét a tőkés bankvezetők tetszésére bízni. Az is bebizonyosodott emellett, hogy a tőkés bankszervezet megreformálása szempontjából a fúzióknál sokkal lényegesebb és sürgősebb feladat volt a bankok állami ellenőrzésének a bevezetése. Az állami ellenőrzés kérdése még az infláció időszakában felvetődött, megoldása a stabilizáció után már egyre sürgetőbbé vált. Az állami ellenőrzés megvalósítása a Magyar Kommunista Párt 1946. szeptember 28—október l-ig tartott harmadik kongresszusának egyik fontos követelése volt. A Párt azonban már korábban is sürgette a bankrendszer megreformálását és a Magyar Nemzeti Bánk államosítását. 70 A MKP-nak 1944. november végén az ország demokratikus újjáépítése ügyében nyilvánosságra hozott javaslata, melyet a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front magáévá tett, szintén hangsúlyozta a kartelek és nagybankok állami ellenőrzését. A haladó erők követelésére a pénzügyminisztérium 1946,. júniusában a bankok hatásosabb ellenőrzésére rendelettervezetet dolgozott ki. A rendelettervezet nem a Pénzintézeti Központra, hanem új szervre, a Bankpolitikai Tanácsra kívánta bízni a bankok ellenőrzését. Amint a rendelettervezet ismertté vált, a reakció azonnal heves támadást intézett az ellenőrzés gondolata ellen. A bankok tőkés igazgatóságainak érdekképviseleti szerve, a TÉBE egyenesen kétségbe vonta az állam beavatkozási jogát. A TÉBE érvelése egyébként jellemzően fejezte ki a tőkések álláspontját. A TÉBE álláspontja szerint, mivel a részvénytársaságokat az igazgatóságok ós ügyvezetőségek büntető- s magánjogi felelősség mellett vezetik, a bankok irányításának kezükben kell maradnia. A TÉBE a látszat kedvéért annyit kénytelen volt elismerni, hogy a bankoknak a kormány gazdaságpolitikai irányelveihez alkalmazkodniuk kell, az ellenőrzést azonban el tudja végezni a Pénzintézeti Központ, a Bankpolitikai Tanács felállítására nincs szükség. 71 A TÉBE szövetségesei segítségével ezúttal még mag tudta hiúsítani az állami ellenőrzés bevezetését. A stabilizáció után hónapokig tartó szívós harc folyt a tőkés bankszervezet feletti ellenőrzésért. 1947 tavaszán a harc döntő fordulathoz érkezett, a pénzügyminisztériumnak 1946 júniusában kidolgozott, előzőkben ismertetett rendelettervezete 1947 április végén minisztertanács, elé került, mely május 29-én elrendelte a nagybankok azonnali hatályú állami ellenőrzés alá vonását. A 6850/1947. M. E. sz. rendelet alapján 72 a pénzügyminiszter a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankhoz, a Magyar Általános Hitelbankhoz, a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bankhoz, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesülethez, az Angol-Ma gyár Bankhoz, a Duna völgyi Bank és Kereskedelmi Részvénytársasághoz, a Budapest Székesfővárosi Községi Takarékpénztárhoz, a Credit Anstalt Bankverein Magyarországi Fióktelepéhez és a Magyar-Olasz Bankhoz miniszteri biztosokat és miniszteri biztoshelyetteseket küldött ki. A miniszteri biztosok széleskörű ellenőrzési jogkört kaptak. A bankok ülésein és 69 TJo. 70 Társadalmi Szemle, 1946. 4. sz., 253. old. 71 KGL, Magyar Általános Hitelbank iratai, 245. os. 72 Magyar Közlöny, 1947., 121—122. sz.
