Levéltári Közlemények, 31. (1960)

Levéltári Közlemények, 31. (1960) - Jenei Károly: A pénzintézeti üzemi bizottságok működése 1945–1948-ban / 121–137. o.

A pénzintézeti üzemi bizottságok működése 1945—1048-ban 135 értekezletein részt vettek, az érdekköri vállalatok működését ellenőrizték. A bankok iratait, könyveit és levelezését láttamozták. Minden jelentősebb ügylet megkötéséhez előzetes hozzájárulásukat kellett kikérni. A miniszteri biztosok minden olyan cselekmény ellen, mely közérdeket vagy a bank vagyon­állagát sértette, óvással élhettek. Az óvásnak halasztó hatálya volt, a vitás kér­désben jogorvoslat kizárásával a pénzügyminisztérium döntött. 73 A bankok ügy- és üzletvitelének ellenőrzésében az üzemi bizottságok természetesen továbbra is részt vettek, és emellett tapasztalataikkal támogatták a miniszteri biztosok munkáját. A miniszteri biztosok az üzemi bizottságokkal szoros kapcso­latban álltak, az üzemi bizottsági üléseken rendszerint megjelentek. 74 . A bankok állami ellenőrzésének megvalósítása az egész bankszervezet államosításának csak bevezetése, előkészítése volt. 1947 júliusában a három­éves terv törvény lett. A törvény hatalmas pénzösszegek felhasználásáról in­tézkedett. Az adókból, jövedékekből, tervkölcsönbol, valamint az állami üze­mek feleslegeiből származó pénzösszegek forgásának tervszerű szabályozása elengedhetetlenné tette, hogy az összes nagyobb pénzintézetek vezetése az ál­lam kezébe jusson. 75 Az 1947-es augusztusvégi országgyűlési képviselőválasz­tások után a reakció ugyan még kísérletet tett a bankok államosításának elo­dázására, a szeptember 23-án megalakult új kormány azonban az államosítási törvénytervezetet november 4-én az országgyűlés elé terjesztette. Az 1947. évi XXX. törvénycikk lezárta a bankkórdés vitáját. A törvény rendelkezései kö­vetkeztében a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzintézeti Központ I. kúriájába tartozó, tehát valamennyi nagybank magyar tulajdonban lévő részvényállo­mánya az államkincstár tulajdonába ment át. Az államosítással lezárult a bankok üzemi bizottságai működésének első korszaka. Vitathatatlan, hogy az ipari üzemi bizottságok szerepe és működése jelentősebb volt, de mellettük a bankok üzemi bizottságai is eredményesen ki­vették részüket a romokban hevert gazdasági élet újjáépítéséből. Legfőbb érdemük volt, hogy a várakozó álláspontra helyezkedő tőkés bankvezetőkkel szemben a bankok működésének a megindítását kezdeményezték, a banképü­letek helyreállítását irányították, a bankokat a fasiszta elemektől megtisztí­tották, az alkalmazottak adott lehetőségekhez mért ellátásának biztosításában részt vettek, a bankok munkájának ésszerűsítésére javaslatokat dolgoztak ki, a munkafegyelmet helyreállították, és nem utolsó sorban, egyes kivételektől el­tekintve, ellenőrző munkájukkal korlátozták a bankok spekulációs tevékeny­ségét, s irányítást gyakoroltak az érdekköri vállalatok működésére. A bankok üzemi bizottságai az ipari munkásság üzemi bizottságaihoz hasonlóan az MKP politikáját támogatták, és jelentős szerepet töltöttek be a népi demok­ratikus rend győzelméért folytatott harcban. A bankok államosítása és a tőkés vezetés kiszorítása után az üzemi bi­zottságok működésének új fejezete kezdődött meg. Az üzemi bizottságok hatás­köre módosult, ellenőrző szerepük háttérbe szorult, viszont annál jelentősebben előtérbe léptek az üzemi bizottságok munkaszervezési ós érdekvédelmi fela­datai Jenéi Károly 73 Magyar Közlöny, 1947. 121—122. sz. és Magyar Nemzeti Bank havi köz­leményei, 1947. 5—6. sz. 74 KGL, Magyar Altalános Hitelbank iratai, 157. cs. 76 Magyar Törvénytár, 1947. 242. o. (XXX. t. c. indoklása.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom